
Tanfolyamot tart szeptember 12–14. között Gyergyóremetén a sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület azok számára, akik alaposabban szeretnék megismerni a gombákat. Az egyesület elnökével, Zsigmond Győző gombaszakértővel beszélgettünk.
2016. szeptember 08., 13:092016. szeptember 08., 13:09
– Úgy képzelnénk, hogy Gyergyóban minden családban van legalább egyvalaki, aki ismeri a gombákat, vagy gyakran fellapozza a gombaismertető könyvet. Hogy sokan jelentkeznek az önök által meghirdetett tanfolyamra, azt bizonyíthatja, hogy mégis foghíjas a gombaismeret mifelénk. A László Kálmán Gombászegyesület tapasztalatai szerint mennyire ismerjük a környezetünkben fellelhető gombákat?
– Gyergyóban minden családban akadhat legalább egy ember, aki jobbacskán, legalábbis a vidék átlagos gombaismeretének megfelelően ismeri a gombákat. Ez nem kevés, hiszen a vidék a jobb gombaismerő tájegységeink közé tartozik a Kárpát-medencében. Hogy jelentkeznek tanfolyamunkra, inkább azt jelenti, hogy szeretnének alaposabban megismerkedni a gombák világával, amely sok jót tud nyújtani a hozzáértőknek, s kellemetlenséget elsősorban annak okoz, ki alig vagy keveset tud róluk. A legjobb gombász is csak hiányos ismeretekkel rendelkezhet a gombákat illetően, de ez inkább lelkesítő kéne legyen, mint lesújtó.
A gombászat (mikológia) oly rendkívüli módon fejlődő tudomány, mint például az informatika, sok még a felfedezni való, az ismeretlen elem. Sepsiszentgyörgyön, ahol egyesületünk székhelye is van, azt tapasztaljuk, amikor gombavizsgálatot tartunk, hogy azokkal van a legtöbb a gond, akik azt képzelik, hogy minden gombát ismernek. Holott ez lehetetlen, közel milliónyi fajt különböztet meg jelenleg a szakma. És azokkal is gond van, akik nem elég óvatosak a gombaszedéskor, s hasonló, mérgező fajjal tévesztik össze az ehetőt. Világszerte és nálunk is változó, hogy hol mennyire ismerik a gombákat: nem csupán a földrajzi környezettől, de kulturális beállítódástól, örökségtől is függ. Bennünket, magyarokat a jobb gombaismerők között tartanak számon a nagyvilágban.
– Vannak-e olyan gombák, amelyektől annak ellenére ódzkodunk, hogy könnyen azonosíthatók és ehetők?
– Vannak. Általában legkevésbé félünk a termeszthető gombáktól – de ezek kevésbé értékesek étkezés és gyógyhatás szempontjából. Indokolt tartani a nem ismert, bár könnyen azonosítható fajoktól is, ugyanis nemegyszer olyan gombákat tévesztenek össze egyesek, amelyeket mások nem is tartanak hasonlóknak.
– Milyen gyakori kérdések, esetleg tévhitek hangzanak el tanfolyamaikon?
– Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is sokan érdeklődtek tanfolyamaink és a gombák iránt, gyakori kérdések közé tartoznak a tévhitekkel összefüggők. Sokan hiszik, hogy ha a csiga megrágja, vagy ha jól megfőzik, minden gomba ehető. Nem így van, a legsúlyosabb mérgezést okozó gyilkos galóca gyakran csigarágott, s hő hatására a mérge nem bomlik le, mint a csak nyersen mérgezőek esetében. S az sem igaz, hogy egyik napról a másikra az ehetőből mérgező lesz mutáció révén, vagy a méreg egyik gombáról a másikra átkerülhet.
– Mi az a három legfontosabb dolog, amit minden gombászónak tudnia kell?
– Csak biztosra szabad menni gombaszedéskor, csak megbízhatóan azonosított gombát együnk, tartsuk meg tisztán a gomba környezetét. Nem utolsósorban törekedjünk elsajátítani a legbiztosabb módját a gombamérgezések elkerülésének, azaz próbáljunk megtudni minél többet színes, változatos világukról. Kár lenne kihagyni az étrendből, hiszen rengeteg a finom ízű gomba, fogyasztásuk pedig egészséges.
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
szóljon hozzá!