Kántor Melinda színésznő: nem mindenki születik retorikai vagy nyilvánosbeszéd-képességekkel, de könnyen megtanulható, elsajátítható
Fotó: Facebook/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Bár elsőre azt gondolhatnánk, hogy a nyilvános beszédek tartása, mondása csak a politikusok, közismert személyiségek életét nehezíti meg, szinte mindannyiunk életében vannak olyan helyzetek, amikor egy kisebb tömeg előtt kell meg- vagy felszólalni, legyen szó egyetemi bemutatóról, iskolai szavalásról. Kántor Melinda coach (mentális személyi edző), a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze a Krónikának felvázolta, mi okozhat nehézségeket, gátakat, hogyan tehetjük könnyebbé magunk számára a hasonló helyzeteket.
2024. március 03., 10:152024. március 03., 10:15
– Többek között nyilvánosbeszéd-oktatással foglalkozik. Anélkül, hogy részletekbe menően faggatóznék, kik keresik fel, milyen jellegű segítséget kérnek?
– Picit helyesbítenék: nem oktatom a nyilvános beszédet, inkább úgy fogalmaznék, hogy „coaching folyamat” segítségével vezetem a hozzám fordulókat az örömteljes, szabad, önazonos és sikeres nyilvános beszédhez. Nem hiszek az „idomításban”, a végrehajtásban, az nem az én műfajom.
Abban segítek nekik, hogy megismerve önmagukat, megtalálva és figyelembe véve a belső hangjukat, felfedezve saját erőforrásaikat – anélkül, hogy mankók használatára szorulnának –, tisztán, asszertíven kommunikálva álljanak a nyilvánosság elé, úgy, hogy a nyilvános beszéd követelményeinek, szabályainak eleget téve – online felületen vagy konkrétan fizikailag – sikeresek, eredményesek legyenek.
Egyes esetekben a nyilvános beszédtől tartó emberek szeretnék a félelmeiket, gátjaikat beazonosítani és túllépni rajtuk, az önkorlátozó hiedelmeiket újraértelmezni és felülírni, vélt vagy valós megfelelési kényszerüket letenni, addigi játszmák szerinti működésüket felismerve, szeretnének azoktól megválni – annak érdekében, hogy egy teljesebb, harmonikusabb, esetleg boldogabb életet élhessenek. Más esetekben
– Mi állhat ennek a hátterében? Gyerekkori traumák, iskolai megszégyenítés?
– Sajnos igen. A neveltetésünk, a társadalmunk, az eddigi élettapasztalatunk nagyon eredményesen terelt afelé, hogy egy jó nagy „félelem hátizsákot” pakoljunk össze és azt cipeljük. Hogy néhány példát mondják: a „Hallgatni arany” közmondást mindannyian sokszor hallottuk és sokszor rosszul értelmeztük. Annyit szűrtünk le, hogy hasznosabb hallgatni, mint beszélni.
Az arany itt a becsület szinonimája, tehát gondoljuk át, hogy mit kíván a becsület, s aszerint döntsük el, hogy beszélünk-e az adott dologról vagy sem. Az alkalmazkodás is átment konformizálódásba, megalkuvásba, mert vélt biztonsággal kecsegtet. Félünk a kudarctól, hogy mit mondanak majd mások, hogy kinevetnek, megaláznak, kirekesztenek, nem szeretnek. Ezek gyűlnek, egymásra tevődnek és ellepnek.
– Hogy lehet már akár a kisgyerekünket arra nevelni, hogy a jövőben ne legyen számára stressz mások elé kiállni és beszélni?
– Talán úgy, hogy nem törjük le a szárnyát, nem fogjuk be a száját. Ha biztatjuk, bátorítjuk, feltétel nélkül elfogadjuk és szeretjük, ha otthon, már a családban biztonságos teret teremtünk ahhoz, hogy mindig, minden körülmények között elmondhassa azt, amit érez és gondol.
A beszéd nyilvános volta nem a számszerűségében rejlik. Ha egy-két embernek beszélünk, az már nyilvános beszéd.
A hétköznapi emberek életében is sokszor előfordulhat, hogy többek előtt kell meg- és felszólalniuk
Fotó: Pixabay
– Ha valaki felnőttként ébred rá, hogy fél nyilvánosan beszélni – akár egy egyetemi vizsgán vagy egy céges bulin kiállni a tömeg elé, annak mindenképp szakszerű segítség kell vagy egy kis önvizsgálattal otthon is kezelhető a probléma?
– Követendő recept nincs, mert ez komplex és egyedi. A felismerés egy remek kiindulópont. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek nem fordulnak rögtön segítségért, előbb utánaolvasnak, utánanéznek, hiszen bőséges az irodalom, ami rendelkezésünkre áll és rengeteg anyag található a világhálón is. Van akinek ennyi is elég. Van aki viszont időt szeretne spórolni, vagy úgy érzi, hogy motiváló, támogató, biztató szakszerű segítségre van szüksége.
– A világjárvány óta, az otthoni munkavégzés világában egyre kevesebbet beszélgetünk, vagy mindenképp egy kicsit másképp, mint eddig. Ez mennyire gond? Érezhető, hogy a fiatalok nem annyira szépen, kevésbé artikuláltan, kevésbé igényesen beszélnek?
– Korosztálytól függetlenül érezhető annak az időszaknak a negatív következménye, s ez leginkább a kommunikációnkban érhető tetten. A kommunikációnk többrétű, és a beszéd csupán a 7 százalékát képviseli, a többi nonverbális. Kommunikálunk a testünkkel, a gesztusainkkal, mimikánkkal, hangunkkal, de még az öltözetünkkel is. De térjünk vissza a beszédre.
Sokat, összefüggéstelenül, fölöslegesen, tartalom nélkül és öncélúan beszélünk, de valójában ez egy egyirányú történet, nem kapcsolódunk a beszélgetőpartnerünkhöz. Az, hogy mennyire vagyunk tudatosak, illetve mennyire van igényünk a választékos, tiszta, artikulált kifejezésmódra, az megint csak nem korosztályfüggő.
– Ön szerint iskolai tananyag kéne hogy legyen a retorikai és/vagy a nyilvános beszéd?
– Nem tudom, hogy feltétlenül iskolai tananyag kéne-e legyen, de mindenképpen jó lenne, ha erre tér, lehetőség, körülmény lenne teremtve, hiszen személyiségfejlesztő szerepe is van.
Én mindenképpen igyekszem egy biztonságos, szeretetteljes, ítélkezésmentes, elfogadó teret teremteni a velem dolgozóknak, hogy könnyedén, lazán fejlődhessenek. Abban hiszek, hogy ilyen körülmények között tudunk megnyílni, szembenézni magunkkal. Mernünk kell hibázni, hogy a hibáinkból tanulhassunk, szabadjára kell engednünk a fantáziánkat, hogy a kreativitásunk szárnyalhasson – így lehet eljutni az örömteljes eredményességhez, sikerhez. S nem szenvedéssel, megfeszülve, begörcsölve. Én ebben hiszek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.
Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
A Z generáció fiataljai magabiztosabbnak érzik magukat, mint valaha, ugyanakkor egyre jobban ki vannak téve az online világ elvárásainak és nyomásának.
Egy nemzetközi jelentés szerint Románia bizonyult a világ legstresszesebb országának a tanulóvezetők számára. A 43 országot felvonultató rangsor második helyén Lengyelország, harmadikon pedig Magyarország áll.
Megtermett disznó szeretett volna besétálni egy brassói Lidl-áruházba, az éhes háziállatot azonban nem engedte be az üzletbe a biztonsági őr, a vásárlókat viszont lenyűgözte a szokatlan helyen kószáló sertés.
Az uniós tagországok igazságügyi minisztereiből álló tanács luxembourgi ülésén véglegesen jóváhagyta a játékok biztonságáról szóló rendeletet.
Egyre több országban jelenik meg újra az a narratíva, amely szerint a nők igazi hivatása a család, a konyha és a gyerekszoba.
Az élelmiszer- és energiaárak tartósan magas szintje mellett szinte minden háztartás keresi a spórolás lehetőségeit. Összegyűjtöttünk öt, Romániában, Erdélyben is elterjedt hétköznapi „trükköt”, és megvizsgáltuk, mennyire hatékonyak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!