„Ha van esélyem feljutni a hegyre, akkor mindent beleadok” – Beszélgetés Varga Csaba nagyváradi hegymászóval

Varga Csaba elmondta, ma már a himalájai expedíciókat rendszerint erre szakosodott ügynökségek szervezik, amelyek a vízumigényléstől a különböző engedélyek beszerzéséig minden hivatalos ügyet intéznek, és megszervezik a hegymászó útját a reptértől az alaptáborig. „Míg ezelőtt 50 éve minden expedíciót a csapat tagjainak kellett megszerveznie, kijárni az engedélyeket, megoldani az utazást, az utóbbi három évtizedben a logisztikai feladatokat átvették a Nepálból vagy Pakisztánból induló túrák szervezésére szakosodott cégek, így ez a folyamat leegyszerűsödött” – mondta a nagyváradi hegymászó. Hozzátette, az előkészületek szempontjából ma már nem a szervezés jelenti a legnagyobb kihívást,

Akklimatizációs körök segítenek hozzászokni a magassághoz

Az expedíciók sikere nagyban múlik az akklimatizáción, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberi szervezet alkalmazkodjon a magashegyi, oxigénhiányos környezethez. „A hegycsúcs alaptáboráig változó, hogy mennyi időt vesz igénybe az út. Van olyan eset is, amikor néhány nap alatt elérhető az alaptábor, de olyan is, hogy másfél-két hét alatt lehet eljutni oda, általában a terep és az infrastruktúra határozza meg, hogy meddig lehet járművel haladni, és honnan kell gyalogosan, esetleg teherhordók segítségével továbbmenni” – magyarázta a hat nyolcezrest meghódító hegymászó. Hozzátette, az alaptáborok jellemzően 4-5 ezer méter magasságban találhatóak, innen indul az akklimatizációs szakasz. Mint fogalmazott,

A megfelelő fizikai felkészültség mellett az időjáráson is múlik, hogy fel lehet-e jutni a hegycsúcsra, vagy sem. Mint fogalmazott, ebben a magasságban az ember jobban fázik, a szél erőteljesebben kilendíthet a ritmusból, ami növelheti a negatív hőérzéket, ezért nagyon fontos az előrejelzéseket követni, mert minden apró részlet számít, hogy sikeres lesz-e a csúcstámadás, vagy vissza kell fordulni. Elmesélte, legutóbb áprilisban a 8091 méteres Annapurnát szerette volna meghódítani, és annak ellenére, hogy jól sikerültek az akklimatizációs körök, a csúcsra nem jutott fel, vissza kellett fordulnia. Felidézte, amikor megfelelő lett volna az időjárás a csúcstámadásra, még nem érezte elég felkészültnek magát, csak egy akklimatizációs körön volt túl, nagyjából 7000 méterig jutott.

„Április 7-én lementem az alaptáborba, aztán körülbelül 10 nap múlva újra felmentem a hegyre sokkal erősebben, viszont nagyon nagy hó esett, és a friss hóban nehezen lehetett haladni, ráadásul keresztszél is fújt, nem tudtam megpróbálni a csúcstámadást.

A magashegyi balesetek legfőbb oka a felkészületlenség

A Himalájában évente több tucat hegymászó veszíti életét. Van olyan eset, hogy tapasztalt mászók is ott lelik halálukat, mint ahogy történt Erőss Zsolt székelyföldi hegymászó esetében is a Kandzsendzöngán. Ennek kapcsán a nagyváradi hegymászó elmondta, a balesetek nagy részének az az oka, hogy az illető hegymászó nincs felkészülve az extrém környezetre. „Ma már rengeteg ember próbálkozik meg a nyolcezresekkel – sokkal többen, mint régebben. Vannak, akik életükben először mennek magashegyre, és rögtön egy 8000 méteres csúcsot választanak. Láttak valakit, aki tapasztalat nélkül is sikerrel járt, és azt gondolják, nekik is menni fog. Ez különösen jellemző például indiai vagy kínai mászók esetében. Aki nincs megfelelően akklimatizálva, vagy nem tudja, a szervezete hogyan alkalmazkodik a 7000 méter feletti magassághoz, balesetet szenvedhet” – fejtette ki Varga Csaba.

korábban írtuk

Varga Csaba Kolozsváron: nagyobb érdeklődés övezte a csúcstámadásomat, mint Szoboszlai átigazolását

A Gyilkos hegyként emlegetett, 8125 méter magas Nanga Parbat sikeres megmászásáról beszélt a kincses városi közönségének szerda délután Varga Csaba nagyváradi alpinista.

Hozzátette, előfordulhatnak azonban tragédiák a rutinos hegymászók körében is, mint ahogy történt Erőss Zsoltékkal is, azonban ezek az estek sokkal ritkábbak. Rámutatott, minél nagyobb a magasság, annál extrémebbek a körülmények. Már 5000 méter fölött is komoly terhelésnek van kitéve a szervezet,

Magyar és székely zászló a nyolcezer méter magasban

Varga Csaba több ízben érezte úgy, hogy a határait feszegeti egy-egy expedíción. Például a 8126 méteres Nanga Parbat azért volt különösen megterhelő számára, mert a csúcstámadás rendkívül hosszúra nyúlt, több mint huszonnégy órán át tartott, mire felért és visszatért a hármas táborba, de az első sikeres nyolcezrese, a Gasherbrum II. is emlékezetes kihívás maradt, mert akkor járt először ilyen magasságban.

Az expedíciók során számos olyan pillanat volt, amelyekre mindig szívesen gondol vissza, és amelyek további nyolcezresek megmászására ösztönzik. „A Dhaulagiri-csúcs volt talán a legemlékezetesebb ilyen szempontból.