„Felébredhet” a Csomád-vulkán

A kutatócsoport két, vulkáni gázokra specializált munkatársa, Kis Boglárka Mercédesz és Ionescu Artúr, az Apor lányok feredője népszerű turista célpontján és Lázárfalva mellett mérte nagy felbontásban a talajon keresztül kiáramló gáz mennyiségét, ami alapján térképen is ábrázolható volt a kiáramlás mennyiségi eloszlása.

„A kutatást már 2015-ben elkezdtük, először gázmintákat vettünk, hogy megállapítsuk a gázok összetételét és izotóparányát, a szén-dioxidot pedig tavaly, pár hónapon keresztül mértük, és utána feldolgoztuk az adatokat. Az említetteken kívül további 22 helyen mértük még a gáz kiáramlását, amiből becsülni lehetett a mélyből feljövő és felszínre jutó szén-dioxid éves mennyiségét. A gázok izotóp összetétele arra utal, hogy

– mondta el lapunk megkeresésére Kis Boglárka Mercédesz. Hozzátette, egyelőre még nem tudják megmondani, hogy kitörhet-e a vulkán, ennek előjelei vannak: a vulkán működésében megfigyelhető szeizmikus tevékenységek vagy még intenzívebb gázkiáramlás. „Földtani időben bármikor újra aktiválódhat a vulkán, hogyha kap egy friss magmautánpótlást a mélyből. Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője és a kollegáim már bebizonyították kőzettani szempontból is, hogy volt a vulkán életében hosszabb, több tízezer éves szünet a kitörések között. A Csomád-vulkán 32 ezer éve tört ki utoljára, ez geológiai időben nem számít távolinak, és

– részletezte a kutató. Az MTA–ELTE vulkanológiai kutatócsoportjának korábbi vizsgálati eredményei alapján a földkéregben van még olvadéktartalmú magma, ami lehetőséget ad arra, hogy a jövőben akár még folytatódhasson a vulkáni működés.

A Kárpát-medence vulkáni területein ez volt az első ilyen, modern eszközökkel végzett gázkiáramlás-mérés. „Egy tölcsérszerű, körülbelül 40 centiméteres, zártkamrának nevezett eszközzel végeztük a mérést. Ezt félig befedtük talajjal, hogy minél jobban elzárjuk a levegőtől, és a szerkezetet hozzákapcsoltuk egy műszerhez, amely a szén-dioxid- és metándetektorának köszönhetően megméri, hogy mennyi gáz jön fel a talajból. Egy olyan speciális tölcsért is hozzá tudunk csatolni ehhez a műszerhez, amely a forrásvizeknél méri a buborékok gázmennyiségét” – részletezte a kutató.

A levegőnél nagyobb sűrűsége miatt a felszíni mélyedésekben vagy barlangokban halmozódhat fel, ahol kiszorítva a levegőt olyan koncentrációt ér el, ami gyors halálhoz vezet. Erre utalnak e térségben az olyan elnevezések, mint a Gyilkos-barlang vagy a Madártemető.

„Ez a fajta szén-dioxid-mennyiség már most károkat okozhat a turistáknak, illetve a lakosság figyelmét sem hívják fel kellőképpen a veszélyre. A Csomád-vulkán esetleges kitörése pedig bizonyára nagy károkat okozna, mert lakóterület közelében van. Viszont ez függ a vulkánkitörés mértékétől, típusától, amit nem lehet előre tudni” – hívta fel a figyelmet a geológus.

A további kutatások arra irányulnak, hogy a szén-dioxid kémiai összetétele alapján pontosítani lehessen a mélybeli magmával való kapcsolatukat, továbbá a havi rendszerességgel végzett mérések alapján információt lehessen kapni a kiáramlás éves időbeli eloszlásáról, a földrengésekkel való esetleges kapcsolatról.

ahol ötméterenként veszünk talajmintát. Nagyon alapos vizsgálatot végzünk, hogy minél jobban lefedjük a területet, és minél jobban sikerüljön a statisztikai adatfeldolgozás. Azt is ki akarjuk deríteni, hogy van-e valamilyen összefüggés a vreanceai szeizmikus tevékenység és a Csomád-vulkán között” – fejtette ki a terveket Kis Boglárka Mercédesz.