Több ezer látogató keresi fel évente az Almási-barlangot, amely több ritka denevérfaj élőhelye is
Fotó: Rédai Attila
Az Almási-barlang és Vargyas-szoros természeti látnivalóit népszerűsíti a homoródalmási barlangfesztivál. A hétvégén megtartandó esemény falunap is egyben, kulturális és sportprogramokkal, koncertekkel várják az érdeklődőket. Tikosi László polgármester a Krónikának elmondta, a fesztivállal a térség turizmusát is fel kívánják lendíteni.
2022. szeptember 01., 21:162022. szeptember 01., 21:16
Barlangfesztivált tartanak a hétvégén a Hargita megyei Homoródalmáson, az Almási-barlang vagy más néven Orbán Balázs-barlang szomszédságában. Az 1970-es évektől kisebb-nagyobb kihagyásokkal megszervezett fesztivál falunap is egyben, melynek célja a Vargyas-szoros természetvédelmi terület látnivalóinak népszerűsítése – mondta el a Krónikának Tikosi László polgármester.
A szeptember 2–4. között zajló fesztivál keretében kulturális és szórakoztató programokat szerveznek, néptánc-előadások, koncertek, népviseletbe öltözött csőszök felvonulása, székelyföldi települések közötti labdarúgó-bajnokság várja a faluból elszármazottakat és a vendégeket. A polgármester hozzátette, a Vargyas-patak által kialakított barlangrendszert évente több ezer turista keresi fel Homoródalmás irányából – a természeti képződményt az erdővidéki Vargyas felől, Kovászna megye irányából is meg lehet közelíteni –, így rendezvényük a térség természeti kincseinek védelmére is felhívja a figyelmet, a fesztivál ideje alatt Karácsonygátjától szervezett túrákat indítanak a barlangba, és a tavaly létrehozott via ferratával pedig az aktív turizmust kívánják népszerűsíteni.
Fotó: Kiss Judit
Az elöljáró megjegyezte, noha a természetjárók kedvelt helye a barlangok mellett a szurdokvölgy – ahol olyan geomorfológiai képződmények figyelhetők meg, mint a sziklatarajok és piramisok, karosodott sziklalejtők, fedett és csupasz karsztfennsíkok, teraszok – a településen nem lendült fel a turizmus, az ide látogatók nem szállnak meg Homoródalmáson.
Sikerült megépíteni a sós fürdőt az 1700-as évekből származó sóskút mellé, itt sós dézsák, szauna és játszótér várja a vendégeket, ezenkívül korszerű szálláshelyeket is létrehoztunk, ahol 30–40 fős csoportokat is tudunk fogadni. Úgy látom, jó irányba haladunk, a kezdeményezéseinknek lesz folytatása, és sikerül majd vonzó turisztikai szolgáltatásokkal ide csábítani a vendégeket” – fejtette ki a polgármester.
Fotó: Kiss Judit
A Vargyas-szoros és a 123 barlang, amelyből öt látogatható a nagyközönség számára természetvédelmi területnek minősül, ahol számos állatfaj, köztük ritka madár- és denevérfaj is él.
Fotó: Rédai Attila
Az Orbán Balázs-barlangban egész év folyamán láthatóak a denevérek, természetesen a fajösszetétel és az egyedszám jelentős változásokat mutat. A barlang egyik részében, az úgynevezett Meleg teremben a közönséges denevér (Myotis miotis), a hegyesorrú denevér (Miniopterus schreibesii) szülőkolóniája található.
Fotó: Rédai Attila
Azonban ha a látogatók csendben maradnak, a nyári hónapokban hallható a kolónia cincogása, és érezhető a denevérguanó jellegzetes illata – hívja fel a figyelmet a barlang bejáratához kihelyezett tábla. A barlanggal szemben tornyosul a Csala tornyának nevezett sziklaszirt. A néphagyomány szerint a tatárbetörésekkor a környék népe a barlangokban rejtőzött el, és egy Csala nevű bátor székely a sziklatetőre felmászva kémlelte a tatár tábort. „Végre midőn az ellen valójában távozott, Csala e jó hirt oly heves mozdulatok közt tudatta társaival, hogy mint a vers mondja: Akkor lába alól a kő omladoza, / Nyakra főre esvén halállal áldoza. De a közjóért magát feláldozott Csala nevét a nép megvédte a feledékenységtől, mert a szikla, honnan hü őre lezuhant, most is Csala tornyának hivatik, s élettörténetét bármelyik pásztor el tudja regélni” – írja Orbán Balázs A Székelyföld leírásában.
Fotó: Rédai Attila
A területet felügyelő ügynökség és a hegyimentők az utóbbi években számos olyan turistaösvényt hoztak létre, amelyek elvezetnek a főbb látnivalókhoz, a hegy tetejére pedig egy messzelátót is kihelyeztek, amivel az egész környék szurdok belátható – mondta a polgármester.
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Rédai Attila
Fotó: Rédai Attila
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!