2009. október 27., 11:122009. október 27., 11:12
Az Országgyűlés 2003-ban nyilvánította hivatalosan a Magyar Tudomány Ünnepévé (MTÜ) november 3-át, azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására. Az Akadémia 1997 óta emlékezik meg a Magyar Tudomány Ünnepéről.
A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan novemberben Magyarország különböző helyszínein – egyetemeken, főiskolákon, kutatóintézetekben, múzeumokban tartanak előadásokat a magyar tudomány jeles képviselői.
„A tudomány ünnepével az Akadémia azt a célt szolgálja, hogy az emberek hiteles, megbízható információhoz jussanak az életüket érintő fontos kérdésekkel kapcsolatban. Az első nagy téma az őssejtkutatás és -terápia, amely sajnálatos módon bűncselekmény gyanúja kapcsán keltette fel a médiaérdeklődést. Ugyanakkor egy nagyon fontos kutatási területről van szó. Egyértelművé kell tenni, hogy jelenleg a kutatási fázisban tartunk, ezért gondoltuk, hogy a közvélemény a legjobb szakemberektől kapjon hiteles tájékoztatást, akik beszélnek a kutatási eredményekről és a majdani gyógyítási reményekről” – mondta Pálinkás József, az MTA elnöke, hozzátéve, hogy szó esik majd az őssejtterápia filozófiai és etikai aspektusairól is.
A második nap témája a Kultúrák találkozása. „Nap mint nap tapasztaljuk a kultúrák egymásra gyakorolt hatását. Sok esetben ez a hatás megtermékenyítő, de a kultúrák találkozása értetlenséget is szülhet. Érdemes megvizsgálni, hogy különböző kultúrák hogyan tudnak együtt élni egy olyan globalizált világban, ahol a válság bolygónk minden részét érinti, hogyan reagálnak a gazdasági válságra, de bármilyen más kérdésre is” – emelte ki az MTA elnöke.
Konferencia foglalkozik az alternatív energiatermelési módokkal. „Az energiaellátás jövője az egész emberiséget érintő kérdés, ezt ma mindenki érzékeli” – jegyezte meg Pálinkás József, megemlítve, hogy Oláh György Nobel-díjas kémikus a közelmúltban az Akadémián beszélt erről, s a metanolgazdaság szerepét emelte ki. Az MTA elnöke kitért az Anyanyelv a tudományban című debreceni konferenciára, ahol azt vizsgálják, hogy miként befolyásolja a kutatásokat, a kreativitást, ha valaki az anyanyelvén gondolkodik egy tudományos kérdésről, vagy egy tanult nyelven.
„Érdekes kérdés az anyanyelv és a tudományos alkotás kapcsolata, különösen napjainkban, amikor a tudományban egyfajta nyelvi homogenizáció tapasztalható. Ma lényegében az angol a tudomány nyelve, ugyanakkor fontos feladat a nemzeti nyelvek megőrzése a tudományos nyelvben, a nyelvi sokszínűség érték az emberiség számára” – fogalmazott az MTA elnöke.
A debreceni események a Tudomány, innováció, tehetség címet viselő konferenciával zárulnak, amelyet a talentumok felkutatása, bemutatása és kibontakoztatása kérdéskörének szentelik. A második hét kiemelt eseményein, amelyeknek az Akadémia budapesti székháza ad otthont, a tudomány és a művészetek találkozása kap külön hangsúlyt. Mint Pálinkás József kifejtette, a művészet és a tudomány érdekes kapcsolatát mutatják be, azt, hogy milyen hatással vannak egymásra.
Érdekes példája ennek a művészi tehetséggel megáldott kutatók, akik a szabad szemmel nem látható világ jelenségeivel foglalkoznak, s megörökítik ezeket: neves magyar képzőművészek készítettek fehérjemolekulák ihlette alkotásokat. „Érdekes fordulat történt abban az értelemben, hogy ötven éve egy szép táj ihlette meg az alkotókat, ma a kutatót vagy a tudomány iránt érdeklődő művészt ihleti meg a világ azon része, amely csak a tudomány eszközeivel tehető láthatóvá” – hangsúlyozta Pálinkás József.
Az MTÜ eseményei kapcsolódnak a 2009-es tematikus évekhez is. Érdekes zenetudományi előadások lesznek a Haydn-év kapcsán. Kazinczy Ferenctől Arany Jánoson át Radnóti Miklósig irodalomtudomány és a szépirodalom is szerepel a programokban. A Csillagászat Nemzetközi Éve kapcsán Pálinkás József kitért a fényszennyezésre, arra, hogy a mesterséges fényforrások miként zavarják meg az élővilágot. „A nagyvárosok környezetében jelentős a fényszennyezés, amely jól kivehető a világűrből is. Amikor lemegy a Nap, ha kell, ha nem, felkapcsoljuk a lámpákat, a fényszennyezés zavart kelt az állatok életében” – jegyezte meg Pálinkás József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyár a legtöbb ember fejében a szabadság, a napsütés, a nyaralás és a gondtalan kikapcsolódás évszaka. Mégis sokan vannak, akik éppen ezekben a hónapokban érzik magukat feszültebbnek, kimerültebbnek vagy szorongóbbnak.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Látogatottsági adatok