Az olaszországi és finnországi iskolarendszerbe nyertek betekintést a sepsiszentgyörgyi diákok

A projekt lényege, hogy a résztvevők a két év alatt mind a nyolc iskolát meglátogatják, ugyanabban a témakörben tevékenykednek, és leveleket írnak egymásnak – mondta el Szőcs-Torma Katalin igazgatóhelyettes, projektkoordinátor. A program a gyerekek kreativitását célozza: elsősorban a különböző ünnepkörökhöz tartozó kézműves tevékenységekre, az őszi anyaggyűjtésre, a természetes anyagok felhasználására fektetik a hangsúlyt. A sepsiszentgyörgyi diákok az olasz, a portugál, a walesi és a finn gyerekekkel tartják a kapcsolatot: hagyományos leveleket írnak egymásnak, kiszínezik, körberagasztják, lelkesen postázzák ezeket, és nagy örömöt jelent számukra a válasz is. Eddig két találkozóra került sor, tavaly ősszel Olaszországban, idén februárban Finnországban szervezték meg, április végén pedig Sepsiszentgyörgy lesz a vendéglátó.

Lassú ebéd az olaszoknál

A sepsiszentgyörgyi diákok olaszországi látogatásának egyik nagy élménye a slow-food: az olaszok a fast-foodról visszatérnek a régi, hagyományos étkezésre, ennek szellemében másfél-két óra alatt nyolc-tíz fogásos ebédeket esznek végig. Minden étek házi készítésű, és megadják az étkezés módját – mondja Szőcs-Torma Katalin. A szentgyörgyiek betekintést nyerhettek az olaszországi iskolarendszerbe is: a legtöbb iskola integrált, minden osztályba jár három-négy fogyatékkal élő gyerek is. Ezekben az osztályokban kétpercenként történik valami, újabb és újabb kihívás elé állítva a pedagógust. Az olaszok nagyon büszkék erre a rendszerre, ám Szőcs-Torma Katalin úgy véli, az oktatás menetében nincs pozítiv hozadéka, hiszen a fogyatékos gyerekek nem fejlődnek úgy, mintha képzett pedagógusok, gyógypedagógusok foglalkoznának velük, és a többi gyerek is lassan halad. A pozitívuma, hogy a gyerekek elfogadják a másságot.

Zokniban a suliban

A finnországi tapasztalatok is különleges élményt jelentettek a szentgyörgyiek számára: az északi országban hatosztályos az elemi iskola. A kétszázezer lakosú Tampere egyik iskolája például ideális környezetben, a fenyőerdő közepén, tó partján található. A diákok télen korcsolyáznak, síznek, hokiznak, minden szünetben szánkóznak. Sokan a finn iskolarendszert tekintik a legjobbnak Európában – mondta a projekt vezetője, aki kifejtette, hogy kiegyensúlyozott, stresszmentes nemcsak az iskolai környezet, hanem a tanrend és órarend is. Fél kilenckor kezdik a 45 perces órákat, 15 percesek a szünetek, és a diákok minden szünetet a szabadban töltenek: nem lusták felöltözni és kimenni szánkózni a mínusz húsz fokban. Mikor visszamennek, lehúzzák a cipőjüket, és zoknisan töltik a napot. Legkésőbb fél egykor befejezik az órákat, majd minden finn diák ingyenebédet kap és délután legtöbb másfél óráig maradnak a suliban. Temperében a fiúk és a lányok is famegmunkálást tanulnak, majd szőnek, varrnak, kötnek. Ezenkívül első osztályban minden gyerek elkezd hangszeren játszani, majd harmadik osztályban egy második hangszeren (minden osztályteremben van pianínó, furulyák, dobok). Heti két angolórájuk van, minden finn folyékonyan beszél angolul. „Nem gyötrik a gyerekeket olyan tantárgyakkal, amelyekre később soha nem lesz szükségük. Olyasmit tanulnak a diákok, ami hasznos lehet, és mindenből csak keveset” – mondta el a projekt vezetője.