
Elkezdte visszatelepíteni a hét végén a Kárpátokból több mint 200 éve eltűnt, és jelenleg csak bekerített tenyészetekben félszabadon nevelt bölényeket a WWF Románia és a Rewilding Europe egyesület: 17 példány érkezett a Krassó-Szörény megyei Szárkő-hegységbe Európa különböző állatkertjeiből és rezervátumaiból.
2014. május 19., 17:162014. május 19., 17:16
A környéken élők mindent megtesznek, hogy az állatok minél jobban alkalmazkodhassanak új környezetükhöz, a Krassó-Szörény megyei Örményes község turisztikai hasznot remél a bölények visszahonosításából.
Az első példány, amely elhagyta az állatokat szállító kamiont, óvatos volt, pár perc múlva azonban a többiek követték, hogy megtegyék az első lépéseket új otthonukban, a Szárkő-hegységben található egyik erdőben. „Ez az eddigi legnagyobb bölényszállítmány Európában\" – mondta el Csibi Magor, a WWF Románia elnöke.
A helyi közösség apraja-nagyja figyelemmel kísérte a megérkező bölényeket, amelyek egyelőre egy külön a számukra elkerített területen alkalmazkodnak új környezetükhöz, később majd szabadon bocsájtják őket. „Romániában szeretnénk visszahonosítani ezeket az állatokat, hiszen a Kárpátok megfelelőnek bizonyul arra, hogy az élőhelyükké válhasson\" – mondta Frans Schepers, a Rewilding Europe egyesület vezetője.
„Mostantól rajtunk múlik, hogy a bölények hogyan illeszkednek be új környezetükbe. Vigyáznunk kell rájuk. hiszen fontos láncszemét képezik a biodiverzitásnak\" – szögezte le Anne-Marie Jugănaru, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára.
A hatóságok azt szeretnék, ha a Krassó-Szörény megyei hegyvidék turisztikai célponttá válna. A projekt kezdeményezői a nyáron további 10 bölényt szeretnének Romániába telepíteni, a hosszú távú cél pedig az, hogy 2025-ig legyen legkevesebb 500 szabadon élő bölény a Déli-Kárpátokban.
A Kárpátokból 1790-ben pusztult ki az addig szabadon élő bölénypopuláció. A bölények egykori honosságára utal az a tény is, hogy a történelmi Moldva fejedelemségnek bölényfej volt a címerén. Romániában jelenleg félszabad állapotban tenyésztenek bölényeket. Európában a romániai mellett Lettországban, Litvániában, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Szlovákiában, Oroszországban és Németországban léteznek bölénypopulációk.
A világon jelenleg 5046 bölényt tartanak számon, de ezek közül csak 3403 él félszabad körülmények között. Ezeket az állatokat bekerített területen tartják, és télen etetik.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!