Alternatíva természetnézésre: gólyák kamerán át

A Milvus szakemberei a megfigyelésekkel kapcsolatos kérdéssorozatot, támpontokat fognak szétküldeni, a honlapon is megjelentetik, illetve van egy tavaly készített négyrészes sorozatuk, amely a gólyák életét mutatja be, ezekből is ihletődhetnek a pedagógusok. Szabó D. Zoltán kifejtette, mivel a gyerekek bekényszerültek a négy fal közé, ha élővilágot szeretnének látni, akkor erre nagyon jó lehetőség, hogy a webkamerán keresztül kövessék a madarakat.

„Érdekes napok következnek a gólyák életében, a magyarfenesi tojónak remélhetőleg megérkezik a párja. Ez nagyon dinamikus időszak, amikor vonulás zajlik. Az is előfordulhat, hogy jön egy másik gólya, amelyik elkergeti a fészekben levőt, és nem lehet tudni, hogy a tulajdonos-e az, vagy egy másik gólya, amelyik bitorolja a fészket” – mondta el Szabó D. Zoltán. Kifejtette, előfordult, hogy a magyarfenesi fészekbe megérkezett egy gólya, lerakott egy tojást, majd érkezett egy másik, és elkergette a madarat, kidobta a tojását, és lerakta a sajátját.

Leske és Miska

Március 26-án 15.49-kor leszállt az idei első gólya a webkamerával megfigyelhető magyarfenesi fészekre. Amint a Clujbird.ro honlapon olvasható, a vándormadár rövid kelepelés és tollászkodás után el is repült nyugat felé, majd bő fél óra múlva tért vissza, közben pár órával az érkezése előtt olvadt el az utolsó hófolt. „A fényképek alapján nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy Leske érkezett haza, a tavalyi tojó” – szerepel a madárfigyelő honlapon. Gazda Árpád magyarfenesi lakos, a Milvus Csoport és a Clujbird.ro önkéntese, utóbbi egyik létrehozója, működtetője megkeresésünkre elmondta,

„Most már elég nagy biztonsággal meg tudom állapítani, hogy melyik a hím, melyik a tojó. A szemük körüli fekete folt alakjáról ismerhetőek fel. Míg a legtöbb gólyának ovális alakú a foltja, aminek a két vége elkanyarodik, addig Leskének hosszú, egyenes fekete sáv látható a szeme körül. Leske fiatal gólya, talán emiatt érkezik haza hamarabb, míg Miska, a fészek idősebb, hím madara még nem érkezett meg” – fejtette ki Gazda Árpád. Hozzátette, onnan is meg lehet különböztetni a két madarat, hogy az öregebbik csőre kopott, míg a Leskéé élénk színű. Ugyanakkor más külső jelekből is megkülönböztethetőek az egyedek: az idősebb madár lábhajlatai fehérek, mintha fehér térdvédője lenne Miskának, Leskének viszont nincs ilyen.

„Hogy melyik madár érkezik meg hamarabb, az nemcsak attól függ, hogy melyik a fiatalabb, és repül gyorsabban, hanem attól is, hogy melyik mikor indul el. Egyébként ősszel nem is egyszerre mentek el: Leske korábban útra kelt, és hamarabb is jött haza, Miska később indult, talán később érkezik. A szakirodalom szerint általában a hímek jönnek haza előbb, de itt, Magyarfenesen ennél a fészeknél azt figyelhettük meg, hogy a tojó érkezik hamarabb: tavaly is, tavaly-
előtt is így történt” – mondta el Gazda Árpád.

Amint a Clujbird.ro honlapon szerepel, a mostoha múlt heti időjárás minden bizonnyal lelassította a gólyák vonulását, de volt már példa későbbi érkezésre is. 2007, 2008 és 2009-ben március 28-án, 2011-ben pedig március 31-én érkezett az első gólya a magyarfenesi fészekre. A párjára általában további 3-20 napot kellett várni.

A legkorábbi érkezést (március 14.) 2015-ben jegyezték fel. 2018-ban március 15-én, 2014-ben március 20-án, 2010-ben és 2019-ben március 21-én, 2016-ban és 2017-ben március 22-én érkezett az első gólya Magyarfenesre.

„Az idei gólyaszezon azért lesz különleges, mert most először találkozhatunk olyan gólyákkal a környéken, amelyeket 2017-ben meggyűrűztünk. 2017-ben a Kolozs megyei gólyafészkek jelentős hányadában került gyűrű az abban az évben felnőtt kisgólyák lábára. Ezek a gólyák három, Afrikában eltöltött év után most először térnek vissza szülőföldjükre. Ha valaki gyűrűzött gólyát lát, arra kérjük, hogy próbálja lefényképezni, vagy próbálja leolvasni a gyűrűn szereplő számot, és értesítsen bennünket” – írják a Clujbird.ro működtetői.

A magyarfenesi fészeklesésnek idéntől van egy olyan lehetősége, hogy minden napnak a történéseit vissza lehet nézni gyorsított képkockákon, hiszen ha az érdeklődők nem is nézik a képernyőt állandóan, végig lehet pörgetni, hogy a gólya mikor ment el, mikor érkezett.