Hirdetés

Akváriumi és tengeri halak a Dunában

Új halfajok megjelenését jelezték a szakemberek a Duna romániai szakaszán. A Joint Danube Survey elnevezésű nemzetközi expedíció résztvevői a folyamban eddig soha nem talált halakat fogtak ki. „Nem kell megijedni, piranhával, fehér cápával és krokodillal nem találkoztunk.

Szucher Ervin

Szucher Ervin

2007. október 23., 00:002007. október 23., 00:00

Nagyon sok, a tengerb?l felvándorolt halfajtát fogtunk ki, és vizsgáltunk meg, például a t?halakat, a gébeket, amelyek már a Vaskapu fölötti szakaszon is kezdenek szaporodni. Nem ?shonosak az úgynevezett invazív halak, találkoztunk például az Észak-Amerika folyóiban él? naphallal vagy törpeharcsával, valamint az Ázsiában elszaporodott kínai razborával” – fejtette ki a nemzetközi expedíció tagja, Falka István. A Maros megyei Vízügyi Igazgatóság biológusa úgy véli, hogy az invazív halfajták egy része véletlenül került a Dunába, a világ túlsó feléb?l származó halak azonban a hajók ballasztvizébe kerülve tették meg a több ezer kilométeres utat. Bizonyos halfajták háztartási akváriumokból, illetve ?sszel leeresztett kerti tavakból kerültek a folyamba. A Dunát a forrásától a Fekete-tengerig beutazó kutatócsoport többi tagja is osztja Falka véleményét. „Eddig mintegy százhúsz halfajtát ismertünk a Dunában. Úgy látszik, a tengerb?l felúszó, illetve az invazív halakkal együtt ez a szám mára lényegesen megn?tt, és a Duna kedvenc „táptalaja” lehet az Európában új fajoknak számító halaknak” – vélekedett a fiatal biológus.

A folyamot hat hajóval beutazó kutatók tizenhat helyen ellen?rizték a Duna és mellékfolyói vizét. A víz- és biológiai mintákat a következ? hónapokban hazai és külföldi laboratóriumokban vizsgálják. Az els? eredményekre jöv? év els? feléig kell várni. „Addig csak magánvéleményünknek adhatunk hangot a folyam állapotáról. A Duna leginkább szennyezett szakaszai a nagyvárosok körül találhatóak, a legelkeserít?bb látvány a Bukarest szennyvizét hozó Arge? beömlése után fogadott. Szerencsére sem a Duna halvilága, sem a delta állatvilága nem került eddig végzetes veszélybe” – fejtette ki lapunknak Falka. A szakemberek meglátása szerint a nagyobb településeknek miel?bb korszer?síteniük kell ülepít?rendszereiket. A kutatócsoportot a híres Jacques Cousteau kapitány mellett is dolgozó Csányi Béla, a budapesti Vízügyi Tudományos Kutatóintézet hidrobiológusa vezette.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének

Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének
2026. augusztus 23., vasárnap

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság

Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság
2026. augusztus 19., szerda

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró

Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők

A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők
2026. augusztus 19., szerda

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval

Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval
2026. augusztus 17., hétfő

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban

A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja

Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja
2026. augusztus 16., vasárnap

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője

Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője
2026. augusztus 15., szombat

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon

A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon
Hirdetés
Hirdetés