Nagyon sok, a tengerb?l felvándorolt halfajtát fogtunk ki, és vizsgáltunk meg, például a t?halakat, a gébeket, amelyek már a Vaskapu fölötti szakaszon is kezdenek szaporodni. Nem ?shonosak az úgynevezett invazív halak, találkoztunk például az Észak-Amerika folyóiban él? naphallal vagy törpeharcsával, valamint az Ázsiában elszaporodott kínai razborával” – fejtette ki a nemzetközi expedíció tagja, Falka István. A Maros megyei Vízügyi Igazgatóság biológusa úgy véli, hogy az invazív halfajták egy része véletlenül került a Dunába, a világ túlsó feléb?l származó halak azonban a hajók ballasztvizébe kerülve tették meg a több ezer kilométeres utat. Bizonyos halfajták háztartási akváriumokból, illetve ?sszel leeresztett kerti tavakból kerültek a folyamba. A Dunát a forrásától a Fekete-tengerig beutazó kutatócsoport többi tagja is osztja Falka véleményét. „Eddig mintegy százhúsz halfajtát ismertünk a Dunában. Úgy látszik, a tengerb?l felúszó, illetve az invazív halakkal együtt ez a szám mára lényegesen megn?tt, és a Duna kedvenc „táptalaja” lehet az Európában új fajoknak számító halaknak” – vélekedett a fiatal biológus.
A folyamot hat hajóval beutazó kutatók tizenhat helyen ellen?rizték a Duna és mellékfolyói vizét. A víz- és biológiai mintákat a következ? hónapokban hazai és külföldi laboratóriumokban vizsgálják. Az els? eredményekre jöv? év els? feléig kell várni. „Addig csak magánvéleményünknek adhatunk hangot a folyam állapotáról. A Duna leginkább szennyezett szakaszai a nagyvárosok körül találhatóak, a legelkeserít?bb látvány a Bukarest szennyvizét hozó Arge? beömlése után fogadott. Szerencsére sem a Duna halvilága, sem a delta állatvilága nem került eddig végzetes veszélybe” – fejtette ki lapunknak Falka. A szakemberek meglátása szerint a nagyobb településeknek miel?bb korszer?síteniük kell ülepít?rendszereiket. A kutatócsoportot a híres Jacques Cousteau kapitány mellett is dolgozó Csányi Béla, a budapesti Vízügyi Tudományos Kutatóintézet hidrobiológusa vezette.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.