Nagyon sok, a tengerb?l felvándorolt halfajtát fogtunk ki, és vizsgáltunk meg, például a t?halakat, a gébeket, amelyek már a Vaskapu fölötti szakaszon is kezdenek szaporodni. Nem ?shonosak az úgynevezett invazív halak, találkoztunk például az Észak-Amerika folyóiban él? naphallal vagy törpeharcsával, valamint az Ázsiában elszaporodott kínai razborával” – fejtette ki a nemzetközi expedíció tagja, Falka István. A Maros megyei Vízügyi Igazgatóság biológusa úgy véli, hogy az invazív halfajták egy része véletlenül került a Dunába, a világ túlsó feléb?l származó halak azonban a hajók ballasztvizébe kerülve tették meg a több ezer kilométeres utat. Bizonyos halfajták háztartási akváriumokból, illetve ?sszel leeresztett kerti tavakból kerültek a folyamba. A Dunát a forrásától a Fekete-tengerig beutazó kutatócsoport többi tagja is osztja Falka véleményét. „Eddig mintegy százhúsz halfajtát ismertünk a Dunában. Úgy látszik, a tengerb?l felúszó, illetve az invazív halakkal együtt ez a szám mára lényegesen megn?tt, és a Duna kedvenc „táptalaja” lehet az Európában új fajoknak számító halaknak” – vélekedett a fiatal biológus.
A folyamot hat hajóval beutazó kutatók tizenhat helyen ellen?rizték a Duna és mellékfolyói vizét. A víz- és biológiai mintákat a következ? hónapokban hazai és külföldi laboratóriumokban vizsgálják. Az els? eredményekre jöv? év els? feléig kell várni. „Addig csak magánvéleményünknek adhatunk hangot a folyam állapotáról. A Duna leginkább szennyezett szakaszai a nagyvárosok körül találhatóak, a legelkeserít?bb látvány a Bukarest szennyvizét hozó Arge? beömlése után fogadott. Szerencsére sem a Duna halvilága, sem a delta állatvilága nem került eddig végzetes veszélybe” – fejtette ki lapunknak Falka. A szakemberek meglátása szerint a nagyobb településeknek miel?bb korszer?síteniük kell ülepít?rendszereiket. A kutatócsoportot a híres Jacques Cousteau kapitány mellett is dolgozó Csányi Béla, a budapesti Vízügyi Tudományos Kutatóintézet hidrobiológusa vezette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Látogatottsági adatok