2012. január 19., 08:542012. január 19., 08:54
A kalózkodás elleni SOPA (Stop Online Piracy Act) jogszabálytervezettel a képviselőház foglalkozik, az intellektuális tulajdon védelmét célzó PIPA (Protect Intellectual Property Act) pedig a szenátus napirendjén szerepel.
A készülő szabályozás mögött felsorakoztak a hollywoodi filmstúdiók és a zenemű-forgalmazó cégek, mert szerintük szükség van rá az amerikai munkahelyek védelme érdekében. A törvénytervezetek ellen „elsötétítéssel” kívánt tiltakozni a Wikipedia és mások mellett még a Reddit, a Mozilla, a TwitPic, az Anonymus-csoport és a BoingBoing is. Becslések szerint egyedül a Wikipedia 24 órás, közép-európai idő szerint tegnap reggel hat órakor kezdődött akciója mintegy 100 millió felhasználót érint. A SOPA a törvénytelenül megszerzett amerikai filmek, zeneművek és más szellemi termékek internetes értékesítését kívánja felszámolni, egyebek mellett azáltal, hogy kötelezné az amerikai internetes cégeket: blokkolják a hozzáférést az olyan külföldi oldalakhoz, amelyek ilyeneket illegálisan, az amerikai szerzői jog megsértésével kínálnak.
A SOPA körüli küzdelem azután éleződött ki igazán, hogy a Fehér Ház illetékesei szombaton hangot adtak aggályuknak a hamarosan a kongresszus elé kerülő törvénytervezetről. Barack Obama elnök három tanácsadója – köztük Howard Schmidt, a Fehér Ház kiberbiztonsági főszakértője – közös blogbejegyzésben mutatott rá, hogy a jogszabály bírósági keresetek céltáblájává tenné az internetes cégeket, ami erősen gátolná a legális tevékenységet is.
A javasolt jogszabály leállítaná az amerikai reklámhálózatok internetes hirdetéseit a kalózkodással megszerzett termékeket forgalmazó weboldalakon, a keresőmotorokat pedig eltiltanák attól, hogy ezekkel közvetlen kapcsolatot létesítsenek. Az internetes kalózkodással szembeni kemény fellépés hívei bírálták a fehér házi tanácsadók álláspontját. Rupert Murdoch médiamágnás, a jelentős amerikai, brit, ausztrál és ázsiai média- és szórakoztatóipari vállalkozásokkal rendelkező News Corporation elnök-vezérigazgatója például a Twitteren magát Barack Obama elnököt támadta.
A SOPA-t és a PIPA-t ugyancsak határozottan ellenző Twitter egyébként nem csatlakozik a szolgáltatók sztrájkjához. Az elnöki tanácsadó Schmidt és társai egy, a jelenleg tervezettnél szűkebb és célzottabb együttműködésre lennének hajlandók a törvényhozókkal. A Fehér Ház szakértői szerint a jogalkotóknak konzultálniuk kellene az érintett on-line szolgáltatók részvényeseivel.
| „Egész életünkben hallunk a szabadságról, verseket tanulunk róla, szilárdan hisszük, hogy szabadok vagyunk, és mi határozunk az életünk felől. A napi teendők kavalkádjában sokszor nem vesszük észre, hogy dobozunk, szabadságunk határai egyre szűkebbek. Minél kevesebbet gondolkodunk, minél többet szaladunk, annál kevésbé fogjuk észrevenni az ehhez hasonló változásokat. A Think Outside the Boxot (TOTB) éppen azért hoztuk létre, hogy emlékeztessen minél több embert arra, hogy szabadságunk egyre inkább elképzelt, rengeteg korlátunk van, viszont ezeket le lehet rombolni” – nyilatkozta a Krónikának Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) románia vezetője, a TOTB alapítója, amikor arról faggattuk, a TOTB miért csatlakozott az internetes világ sztrájkjához. Hozzátette: meglehetősen furcsa lenne, hogy egy honlap, amelynek a nevében is benne van a határok tágítása és a korlátok ledöntése, ne támogatná azt az amerikai mozgalmat, „amely az interneten keringő információ szabadságát, ugyanakkor ily módon a fogyasztó szabadságát hivatott védelmezni”. Bár tudatában vannak, hogy akciójukkal semmiképp nem tudnak hatni az amerikai törvényhozásra, úgy érezték, fel kell emelniük hangjukat a készülő jogszabály kapcsán. „Nem szabad tétlenül nézni, ahogy egyéni szabadságunk, mozgásterünk egyre kisebbé válik, hiszen a közösségnek kellene megszabnia, hogy hogyan szeretne élni. A SOPA elméletben az adatlopás ellen lépne fel, gyakorlatban viszont a felhasználók ellen, hisz eddig soha nem ismert rendelkezéseket szeretne bevezetni egy eddig normálisan működő, többé-kevésbé szabad rendszerbe” – összegzett Csibi Magor. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Látogatottsági adatok