2010. szeptember 30., 10:212010. szeptember 30., 10:21
A kutatókat mindezidáig a kőtömbök súlya foglalkoztatta elsősorban. Eközben figyelmük elsiklott afölött, hogy honnan tudták az egyiptomiak, pontosan hová kell helyezni az irdatlanul nehéz kőtömböket. Azon sem gondolkodott el eddig senki, hogy miként tudta a főépítész megértetni az igen precíz, részletes terveket a tízezer főt számláló írástudatlan munkássereggel – olvasható a ScienceDaily című lapban
Ole J. Bryn, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem építészeti karának docense viszont elsősorban ezekre a kérdésekre összpontosított, amikor elkezdte vizsgálni Kheopsz piramisát. A gízai nagy piramist 2,3 millió kőtömbből emelték, amelyek összsúlya elérte a 7 millió tonnát. Kheopsz végső nyughelyének 146,6 méteres magasságát majd négy évezreden át nem tudta túlszárnyalni egyetlen építmény sem a világon. A továbbiakban a norvég építész a harminc legrégebbi egyiptomi piramisra is kiterjesztette kutatásait, s voltaképp egy igen egyszerű dolgot fedezett fel.
Meggyőződése szerint az egyiptomiak alkalmazták elsőként a tervezésben a modernkori építészetben használatos hálózati rendszert. Ez a precíz rendszer tette lehetővé az építők számára, hogy hihetetlen pontossággal jussanak el a csúcsig, s rakják a helyére a piramidiont – a piramis vagy az obeliszk tetején lévő, időnként nemesfémmel burkolt, négyszög alapú gúla alakú részt.
Következtetésképp, ismerve egy piramis szerkezetét, elkészíthető az összes hasonló építmény modernkori tervdokumentációja is. Ole J. Bryn szerint a piramisok fő paraméterei alapján az építészek ugyanúgy megtervezhették az építményt, mint teszik ezt egy modernkori épület esetében, de az ókori Egyiptomban használatos építési és számítási módszereket alkalmaztak. Amennyiben helytálló Ole J. Bryn elmélete, a régészek nem tarthatják többé a piramisokat ismeretlen struktúrájú kőhalmaznak, hanem rendkívül precíz szerkezeteknek kell tekinteniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Látogatottsági adatok