2010. szeptember 30., 10:212010. szeptember 30., 10:21
A kutatókat mindezidáig a kőtömbök súlya foglalkoztatta elsősorban. Eközben figyelmük elsiklott afölött, hogy honnan tudták az egyiptomiak, pontosan hová kell helyezni az irdatlanul nehéz kőtömböket. Azon sem gondolkodott el eddig senki, hogy miként tudta a főépítész megértetni az igen precíz, részletes terveket a tízezer főt számláló írástudatlan munkássereggel – olvasható a ScienceDaily című lapban
Ole J. Bryn, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem építészeti karának docense viszont elsősorban ezekre a kérdésekre összpontosított, amikor elkezdte vizsgálni Kheopsz piramisát. A gízai nagy piramist 2,3 millió kőtömbből emelték, amelyek összsúlya elérte a 7 millió tonnát. Kheopsz végső nyughelyének 146,6 méteres magasságát majd négy évezreden át nem tudta túlszárnyalni egyetlen építmény sem a világon. A továbbiakban a norvég építész a harminc legrégebbi egyiptomi piramisra is kiterjesztette kutatásait, s voltaképp egy igen egyszerű dolgot fedezett fel.
Meggyőződése szerint az egyiptomiak alkalmazták elsőként a tervezésben a modernkori építészetben használatos hálózati rendszert. Ez a precíz rendszer tette lehetővé az építők számára, hogy hihetetlen pontossággal jussanak el a csúcsig, s rakják a helyére a piramidiont – a piramis vagy az obeliszk tetején lévő, időnként nemesfémmel burkolt, négyszög alapú gúla alakú részt.
Következtetésképp, ismerve egy piramis szerkezetét, elkészíthető az összes hasonló építmény modernkori tervdokumentációja is. Ole J. Bryn szerint a piramisok fő paraméterei alapján az építészek ugyanúgy megtervezhették az építményt, mint teszik ezt egy modernkori épület esetében, de az ókori Egyiptomban használatos építési és számítási módszereket alkalmaztak. Amennyiben helytálló Ole J. Bryn elmélete, a régészek nem tarthatják többé a piramisokat ismeretlen struktúrájú kőhalmaznak, hanem rendkívül precíz szerkezeteknek kell tekinteniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Látogatottsági adatok