
Fotó: A szerző felvétele
2009. május 20., 11:012009. május 20., 11:01
„Összeültünk a parókia garázsában és elkezdtünk zenélni. Mivel senki nem tudott dobolni, elvállaltam én, aztán végleg az ütőhangszereknél ragadtam” – mondja Gálfi. A második alpolgármesteri mandátumát töltő zenész 2004-ben állt fel a dobok mögül, amikor a korszerű japán billentyűs hangszerek fölöslegessé tették a dobosokat.
„Egy elektromos orgona ma már mindent megold. Bezzeg akkoriban… Egy Dacia árába került egy erősítő, és azt sem lehetett olyan könnyen beszerezni. Protekció, csúszópénz: hozzátartozott a ’89 előtti beszerzéshez” – meséli.
A fiúk minden, bálon vagy lakodalmon szerzett pénzüket hangszerekbe fektették. Gálfi Sándor ma is emlékszik arra, hogy első fellépésük alkalmával pontosan 24 lejt keresett, de elmondása szerint ez is jól jött, mert iskolásként addig csak a szülői zsebpénzre számíthatott.
Amikor a csapat már elismertségre kezdett szert tenni, váratlan segítség érkezett: a mezőpaniti néptanács nagyobb összeget költött a csittszentiváni kultúrotthon felszerelésére, és a hangszereket az együttes tagjai sajátjaikként használhatták.
Kérdésünkre, hogy a református pap édesapa és a kántor édesanya miként reagált Balogh Karcsika és barátai „dübörgésére”, a válasz: elfogadták, később pedig meg is szerették. A zenélés különben is nagy hagyományra tekint vissza a Balogh családban. Balogh Károly egyik nagyapja kántor volt, a másik pedig cimbalmos.
A csittszentiváni hívek többsége örül annak, hogy a közösség lelkipásztora zenebarát. A zenés ifjúsági bibliaórák is nagy sikernek örvendenek. „Reformátor őseink az orgonát hozták be a templomba. Nekünk is meg kell fogni valamivel a fiatal és a középnemzedéket” – indokolja sok más pályatársa szemében különös stílusát a szentiváni lelkész, aki a templomban sem fél kézbe venni a gitárt.
A huszonöt évvel ezelőtti tinédzserek azért választották a Mikró nevet, mert a marosmenti nagyfaluban más együttesek is zenéltek. „Az első próbákon még fazekakkal csörömpöltünk, utána vásároltunk nagy nehézségek árán hangszereket” – emlékszik vissza Balogh Károly, aki azt is elmeséli, hogy az első egy pionírdob volt, amit a helyi iskolából szereztek. A csittszentiváni bandák közötti rivalizálásnak megvolt a jó oldala is.
A falubeli együttesek egyre igényesebbé váltak, jobban odafigyeltek repertoárjukra és saját szerzeményekkel is próbálkoztak. Kezdetben vasárnapi táncdélutánokon zenélt a Mikró együttes, később elkezdték hívni őket bálokba meg lakodalmakba is.
„A repertoárt fellépés előtt meg kellett mutatni a néptanácsnál. Ezen kötelező módon húsz román nyelvű szám is szerepelt, de a mi színmagyar falunkban ezeket soha nem játszottuk. Csak akkor tértünk át a román zenére, amikor a kultúrházba betoppant a rendőr. Amint továbbállt, ismét átváltottunk magyar dalokra” – neveti el magát a jelenlegi alpolgármester.
Nemrég a mikrósok úgy döntöttek: ismét összeállnak. A Mikró együttes, vagyis Szilágyi Sándor (harmonika), Gálfi Sándor (dob) és Balogh Károly (ének és gitár), hoszszú szünet után újabb fellépéseket ígér Csittszentiván legnagyobb ünnepein.
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.