2010. január 28., 08:592010. január 28., 08:59
A világszámnak ma már korántsem tekinthető budapesti kirándulásainkon minden bizonnyal századszor is rácsodálkozunk a Szent István-bazilikára vagy a Mátyás-templomra. Az építészeti remekek láttán azonban aligha jut eszünkbe, hogy e világhírű épületek mai arculata háromszéki mesterember szakértelmét is dicséri. Orbán Ferenc azonban mindezt nem veszi zokon, számára így is örök csoda és elégtétel, hogy kalapácsa-vésője maradandó nyomokat hagy a magyar kultúrörökség reprezentatív épületein.
Hogy honnan a kőfaragás, a kőből alkotás iránti vonzódás? Hát az erdővidéki Vargyasról, ahol a falu férfilakosságának többsége ebben nevelkedett, ebből élt, mondja szinte méltatlankodva. No meg aztán a sepsiszentgyörgyi évekből, amikor építőként nagy tudású mesterektől tanulva tökéletesítette szakmai tudását. Budapest amolyan megélhetési szükségmegoldásként merült fel Orbán Ferenc számára a kilencvenes évek elején, amikor a hazai építőipar egyik pillanatról a másikra összeomlott.
Első munkája egy vágóhíd belső burkolása, műkövezése volt, ám a kőrestaurálási pálya mindjárt az első kanyar után várt rá. A ma Reneszánsz Zrt. nevű cég tulajdonosával való találkozás, úgy tűnik, örökre véget vetett a keresgélésnek. Az első restaurálási munka a pécsi bazilikánál adódott, majd az Országház, a Sándor-palota, a Pesti Vigadó, a Mátyás-templom következett. „Ez utóbbi az egész Kárpát-medence jelképe lesz – állítja Orbán Ferenc. – Mindenféle munka, kihívás megtalálható rajta, kőszobrászattól a sima falig, tömbkő, rózsák, vízköpők. Életem legnagyobb élménye, hogy ott dolgozhatok.”
Orbán Ferenc brigádjának – amolyan családi vállalkozássá nőtte ki magát: fia, veje, unokája is vele dolgozik – ma már igazi presztízse van a szakmában. „Ez a munka, szokták mondani a műemlékvédelmiek, jó kezekben van az Orbán Feri bácsiéknál – idézi fel a 67 éves mester. – A Szent István-bazilikán végzett munkálatok után egyházi kitüntetést is kaptunk, a Sándor-palota befejezésekor pedig Glatz Ferenc köztársasági elnöktől ezüst érdemkeresztet vehettem át. Nagy becsben tartom, főhelyen van otthon a vitrinben.”
A kérdésre, miszerint fordult-e meg a fejében, hogy ritka szakmai tudását itthon is kamatoztassa, egyértelmű igen a válasz. „Sokszor hívnak, hogy gyere haza, Feri! – mondja. – Én azonban úgy képzelem, hogy a Reneszánsz Zrt.-n keresztül a megyei tanács és a polgármesteri hivatal partnerségével képzéseket indítunk fiatalok számára, illetve közösen pályázunk háromszéki műemlék épületek felújítására. Nekem szívügyem ez a dolog, hiszen hiába él az egész család ma már Magyarországon, én továbbra is hazajáró ember vagyok. A műemlékek felújítása, megmentése ma az egész világon fontos, ki kell használni ezt a hullámot, hogy megmentsük apáink épített örökségét.”
Szerző: Csinta Samu
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok