
Fotó: A szerző felvétele
2009. április 01., 10:452009. április 01., 10:45
Farkas Judit, a kolozsvári, budapesti és angliai szépségszalonokban jártasságra szert tett „hajművész” nem titkolja, hogy a sokévi kitartó munka, tanulás, önképzés és kísérletezés mellé egy kis szerencse is kell ahhoz, hogy valaki egyszerű fodrásznőből hairstylisttá váljon. A szépségiparban stylist jelzővel illetik azokat a szakmájukat magas szinten művelő és a külső megjelenés több részletére figyelő szakembereket – fodrászokat, kozmetikusokat, sminkeseket, divatszakértőket – akik a széppé változtatás folyamatában egységes egészként kezelik „munkájuk tárgyát”, vagyis a stylist székében ülő ügyfelet.
A hairstylist a frizurakészítés művésze, azonban ahhoz, hogy az általa megálmodott hajkreáció igazán érvényesülhessen, megfelelő öltözetet és sminket is kell ajánlania a frizura mellé. Ezt részben tanácsadással oldják meg a hajművészek, illetve a nálunk gyakoribb esetben – rendszerint különféle alkalmakra – a már meglévő ruhához igazítják a frizurát, illetve a sminket.
„Ha például egy menyaszszonyi kontyot kell fésülnöm, akkor az arcvonásokból és a ruhából indulok ki, ahhoz képzelem el a frizurát és sminket” – fejtegeti Farkas Judit, miközben utasítja gyakornokát, hogy az éppen ünnepi alkalomra készülő kliens hajáról már lemoshatja a festéket és készítse elő haját a frizurakészítéshez.
Közben arra is kitér, hogy egy ideje állandó jelleggel egy-két gyakornok tevékenykedik szépségszalonjában, egyrészt, mert annyira igénylik munkáját a gyergyói hölgyek, hogy előjegyzés alapján hetekre előre reggeltől estig „be van táblázva”; másrészt, örömét leli az érdeklődő fiatalok első próbálkozásainak irányításában.
Farkas Juditnak hosszú utat kellett bejárnia, míg elérte szakmája legmagasabb fokozatát – ehhez nem elég a mesterség szeretete és a szépérzék, mert a hairstylist oklevél megszerzéséhez rengeteg gyakorlat, tanulás is szükséges. „A fodrász-szakképesítést Magyarországon szereztem még az 1990-es évek elején, azonban akkoriban nálunk még nem honosították ezeket a diplomákat” – magyarázza, és arra is kitér: mivel szépségszalonjának indításához elengedhetetlenül szükséges volt a szakképesítést igazoló irat, egyszerűbbnek tűnt, ha itthon is beiratkozik az iskolába, majd vizsgázik fodrászszakmából.
Ezután rengeteg munka következett, hiszen a mesterfodrászi fokozat eléréséhez legalább tíz év szakmai tapasztalat szükséges. A vizsgát megelőzően természetesen újabb képzéseken kellett részt vennie: három év alatt számos időszakosan szervezett szemináriumon. Minden képzési időszak után vizsgáznia kellett, majd az így begyűjtött öt-hat oklevél megszerzése után jelentkezhetett a mesteri vizsgára. „Szerencsém volt, mert egy ügynök révén kapcsolatba kerültem a Wella céggel, amely nagy gondot fordít a szakemberek képzésére is” – meséli. A stylist oklevél megszerzésének is négy fokozata van, négyszer kell számot adni a vizsgabiztosok előtt a tudásról és jártasságról.
Farkas Juditnak az időszakosan szervezett szemináriumok idején alkalma adódott találkozni a szépségipar frizuratrendjeinek olyan nagynevű „diktátoraival” is, mint az angol Patrick Cameron és Vidal Sassoon. „Londonban láttam mindkettőt munka közben egy szeminárium alkalmával” – magyarázza a gyergyói hairstylist, aki elmeséli, hogy a két szakember előadása során a hajvágási mesterfogásokat, a különféle festési technikákat mutatta be, lépésről lépésre magyarázta az érdeklődő fodrászoknak a frizuraalkotás művészetét.
Mint mondotta, Vidal Sassoontól inkább hajvágási és festési technikákat sajátított el, Patrick Camerontól pedig a hajszobrászat olyan mesterfogásait tanulta, „amelyekre magától soha nem jönne rá egyetlen fodrász sem”.
„Camerontól többek közt megtanultam, hogyan lehet hajfonással, illetve egyetlen tincs meghúzásával lazítani a kontyot, de azt is, hogyan kell a nagyon hosszú hajtincset úgy elrejteni a konty alá, hogy az ne kandikáljon ki” – meséli Farkas Judit, akinek példaképe a jó humorú, sármos Patrick Cameron. Tőle azt is megtanulta, hogy egy jó hairstylist nemcsak bámulatos frizurákat és hozzá illő sminkeket készít, de közeli barátja is a kliensének.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeiből és barátaikból álló zenekar, a Loose Neckties Society vihette haza a Legszebb Erdélyi Magyar Dal fődíját a zsűri döntése alapján.
Elvitték vasárnap este a hatos lottó bruttó 49,15 millió lejes (9,66 millió eurós) főnyereményét. Ez minden idők második legnagyobb összegű romániai lottónyereménye.
Felborult a Duna-delta ökológiai egyensúlya az orosz–ukrán háború óta. A delta romániai partjaihoz sodródó „háborús hulladék” miatt csökkent a halállomány, továbbá egyes madárfajok a rezervátum romániai oldalára menekültek a háború elől – írja a Le Monde.
„Ne éhezzen senki!” támogatási kampány indul Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon, hogy a rászorulók számára a hideg téli hónapokra tartós élelmet és meleg ételt biztosítsanak.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Lovagi rangra emelte kedden a brit uralkodó a korábbi világsztár labdarúgót, David Beckhamet.
Jonathan Bailey brit színész lett a People magazin történetének első nyíltan meleg férfija, akit „a legszexibb férfinak” választottak.
Újra magyar kézben a Sziget: Európa egyik legnagyobb fesztiválja az eddigi menedzsmenttel és szervezői csapattal, az egykori alapító, Gerendai Károly stratégiai vezetésével vág neki a 2026-os rendezvény szervezésének.
Csíkszentimrei diákok a Krónikának elküldött üzeneteikben mesélték el a tusnádfürdői medvefesztivállal kapcsolatos élményeiket. A rendezvényen nemcsak a medvéről tanultak, hanem arról is, hogyan lehet felelősen, biztonságosan együtt élni a természettel.
A Románia természeti szépségeit világszerte népszerűsítő brit újságíró és filmproducer, Charley Ottley hivatalosan is román állampolgár lesz. Az állampolgársági esküt november 6-án teszi le Bukarestben.