
Fotó: A szerző felvétele
2009. április 01., 10:452009. április 01., 10:45
Farkas Judit, a kolozsvári, budapesti és angliai szépségszalonokban jártasságra szert tett „hajművész” nem titkolja, hogy a sokévi kitartó munka, tanulás, önképzés és kísérletezés mellé egy kis szerencse is kell ahhoz, hogy valaki egyszerű fodrásznőből hairstylisttá váljon. A szépségiparban stylist jelzővel illetik azokat a szakmájukat magas szinten művelő és a külső megjelenés több részletére figyelő szakembereket – fodrászokat, kozmetikusokat, sminkeseket, divatszakértőket – akik a széppé változtatás folyamatában egységes egészként kezelik „munkájuk tárgyát”, vagyis a stylist székében ülő ügyfelet.
A hairstylist a frizurakészítés művésze, azonban ahhoz, hogy az általa megálmodott hajkreáció igazán érvényesülhessen, megfelelő öltözetet és sminket is kell ajánlania a frizura mellé. Ezt részben tanácsadással oldják meg a hajművészek, illetve a nálunk gyakoribb esetben – rendszerint különféle alkalmakra – a már meglévő ruhához igazítják a frizurát, illetve a sminket.
„Ha például egy menyaszszonyi kontyot kell fésülnöm, akkor az arcvonásokból és a ruhából indulok ki, ahhoz képzelem el a frizurát és sminket” – fejtegeti Farkas Judit, miközben utasítja gyakornokát, hogy az éppen ünnepi alkalomra készülő kliens hajáról már lemoshatja a festéket és készítse elő haját a frizurakészítéshez.
Közben arra is kitér, hogy egy ideje állandó jelleggel egy-két gyakornok tevékenykedik szépségszalonjában, egyrészt, mert annyira igénylik munkáját a gyergyói hölgyek, hogy előjegyzés alapján hetekre előre reggeltől estig „be van táblázva”; másrészt, örömét leli az érdeklődő fiatalok első próbálkozásainak irányításában.
Farkas Juditnak hosszú utat kellett bejárnia, míg elérte szakmája legmagasabb fokozatát – ehhez nem elég a mesterség szeretete és a szépérzék, mert a hairstylist oklevél megszerzéséhez rengeteg gyakorlat, tanulás is szükséges. „A fodrász-szakképesítést Magyarországon szereztem még az 1990-es évek elején, azonban akkoriban nálunk még nem honosították ezeket a diplomákat” – magyarázza, és arra is kitér: mivel szépségszalonjának indításához elengedhetetlenül szükséges volt a szakképesítést igazoló irat, egyszerűbbnek tűnt, ha itthon is beiratkozik az iskolába, majd vizsgázik fodrászszakmából.
Ezután rengeteg munka következett, hiszen a mesterfodrászi fokozat eléréséhez legalább tíz év szakmai tapasztalat szükséges. A vizsgát megelőzően természetesen újabb képzéseken kellett részt vennie: három év alatt számos időszakosan szervezett szemináriumon. Minden képzési időszak után vizsgáznia kellett, majd az így begyűjtött öt-hat oklevél megszerzése után jelentkezhetett a mesteri vizsgára. „Szerencsém volt, mert egy ügynök révén kapcsolatba kerültem a Wella céggel, amely nagy gondot fordít a szakemberek képzésére is” – meséli. A stylist oklevél megszerzésének is négy fokozata van, négyszer kell számot adni a vizsgabiztosok előtt a tudásról és jártasságról.
Farkas Juditnak az időszakosan szervezett szemináriumok idején alkalma adódott találkozni a szépségipar frizuratrendjeinek olyan nagynevű „diktátoraival” is, mint az angol Patrick Cameron és Vidal Sassoon. „Londonban láttam mindkettőt munka közben egy szeminárium alkalmával” – magyarázza a gyergyói hairstylist, aki elmeséli, hogy a két szakember előadása során a hajvágási mesterfogásokat, a különféle festési technikákat mutatta be, lépésről lépésre magyarázta az érdeklődő fodrászoknak a frizuraalkotás művészetét.
Mint mondotta, Vidal Sassoontól inkább hajvágási és festési technikákat sajátított el, Patrick Camerontól pedig a hajszobrászat olyan mesterfogásait tanulta, „amelyekre magától soha nem jönne rá egyetlen fodrász sem”.
„Camerontól többek közt megtanultam, hogyan lehet hajfonással, illetve egyetlen tincs meghúzásával lazítani a kontyot, de azt is, hogyan kell a nagyon hosszú hajtincset úgy elrejteni a konty alá, hogy az ne kandikáljon ki” – meséli Farkas Judit, akinek példaképe a jó humorú, sármos Patrick Cameron. Tőle azt is megtanulta, hogy egy jó hairstylist nemcsak bámulatos frizurákat és hozzá illő sminkeket készít, de közeli barátja is a kliensének.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.