A „forró arany” városa

Sokan csak egy hétvégére is átruccannak Erdélyből a határtól egyórányi autózással könnyűszerrel megközelíthető Hajdúszoboszlóra, mások hetekig ott nyaralnak. A három tájegység – a Hajdúhát, a Hortobágy és a Berettyó vidéke – találkozási pontjában, az Alföld északkeleti részén található település „csodaforrásának” híre egyre inkább vonzza a gyógyulni, pihenni akarókat.

A sistergő vízoszlop

Hajdúszoboszló fő vonzereje a „forró aranynak” is nevezett gyógyvíz, amelyet 1925-ben fedezett fel Pávai Vajna Ferenc geológus, aki földgáz után kutatott. A mélyfúrások eredményeként közel ezer méteres mélységből 15 méteres, gőzölgő, sistergő vízoszlop, 73 °C-os hévíz tört a magasba. A néhány még élő szemtanú szerint a városka lakói elragadtatással bámulták a tüneményt, és ettől kezdve megváltozott az amúgy lapos alföldi kisváros élete, hiszen a geológusok, vegyészek, orvosok egybehangzó véleménye szerint felbecsülhetetlen értékű gyógyászati kincsre bukkantak. A hévíz összetétele ugyanis olyan bámulatosan gazdag, hogy szinte nincs kór, amire ne lenne jó. A „forró arany” révén Hajdúszoboszló nemzetközi hírű gyógyhely lett, amelynek szolgáltatásai folyamatosan bővülnek, gyógyturizmusa egyre virágzóbb, és mágnesként vonzza mindenfelől a gyógyulni akarókat.

Az első csúszdapark

A természet hajdúszoboszlói „patikája” szakszerű alkalmazással számos betegségre lehet gyógyír: a különböző hőfokú vízzel töltött medencék, a balneo- és fizioterápiás kezelések sebészeti, idegi, bel- és bőrgyógyászati eredetű, mozgásszervi betegségeket, idült fájdalmakat is orvosolnak. A gyógyfürdő központi gyógyászatának és a számos szállodában működő gyógyászati részlegek szakemberei segítik az odalátogató betegek gyógyulását. De nemcsak betegek érkeznek Hajdúszoboszlóra: a gyógyfürdő népszerűségét túlszárnyalja a strandé, amely május elsejétől szeptember végéig nyitva tart. A fürdőpark hatalmas kiterjedésű, a 30 hektáros területen a víz- és napimádók kellemes időtöltését úszó-, hullám-, pezsgő- és gyerekmedencék biztosítják. A vízi kalandok kedvelőinek örömére 2000-ben nyitotta meg kapuit a strandon az Aquapark, Magyarország első csúszdaparkja.

Fedett élményfürdőt építenek

A hely népszerűségét mutatja, hogy Hajdúszoboszlón sokszor a helyi lakosok számának közel kétszerese tér éjszakai nyugovóra. Főidényben többen, máskor kevesebben. Sóvágó László, a város polgármestere szerint jelentős idegenforgalmi hálózatot építettek ki a gyógyvíz vonzerejének segítségével, hiszen a 60-as évek közepétől a város meghatározó jelentőségű a magyar idegenforgalomban: a statisztikák szerint évente több mint egymillió vendégéjszakát regisztrálnak. Ez azt jelenti, hogy Budapest és Hévíz után Hajdúszoboszló a harmadik legnépszerűbb települése Magyarországnak. Sóvágó azt is elmondta, hogy európai pénzekből – közel 5 milliárd forintból – a nyáron kezdték el építeni a fedett élményfürdőt, amely reményeik szerint télen is pihenési, szórakozási lehetőséget biztosít majd az odalátogató vendégek számára. „Körülbelül tíz évvel ezelőtt a vendégek zöme Lengyelországból, Németországból érkezett. Az utóbbi két évben azonban örömmel nyugtáztuk, hogy egyre többen érkeznek Romániából: míg néhány éve alig néhányan látogattak el hozzánk, idén nyáron a legtöbb turista onnan érkezett. De ez természetes, hiszen egymás mellett élünk, részben közös a múltunk, és a város közel fekszik Romániához” – mondta el a polgármester. Az önkormányzat a helyi vendéglátókkal, szállodatulajdonosokkal fogott össze, hogy minél inkább megismertethessék a vendégekkel a város értékeit – tavasszal például „roadshow” formájában több erdélyi nagyvárosban is bemutatták Hajdúszoboszlót. A magyar Turizmus Rt. romániai külképviselője, Biró Gáspár elmondta, hogy marketingszervezetük szintén nagy erőfeszítéseket tesz, hogy minél többen nyaraljanak Romániából Magyarországon, és ez különösen sikeresnek bizonyul Hajdúszoboszló esetében. 

Puszta és fesztivál

A „forró arany” városát nemcsak a gyógyvíz teszi vonzóvá, hiszen a környező Hortobágy, csontig hatoló hidegével vagy perzselő forróságával, a magyar gasztronómia és borkultúra is különleges élményt nyújthat az idelátogatóknak. A szikes puszta, a mocsarak állat- és növényvilága rendkívüli változatossággal lepi meg azokat, akik meg akarják ismerni ezt a csak látszólag monoton tájat. Amikor valaki a Hortobágyról hall, első gondolata, hogy itt csikósok élnek, akik lovon járnak, de a Hortobágyi Nemzeti Park büszkesége a pusztán nyargaló ménesen kívül a régi pásztorkodó életformára emlékeztető szürke marha gulya és a rackajuh-nyáj is. Idén hatodik alkalommal rendezték meg a hétvégén a nagy népszerűségnek örvendő Bioétel és  borfesztivált Hajdúszoboszlón. (A bioételt ellenőrzött körülmények közt állítják elő, műtrágyát, szintetikus, mérgező anyagot nem tartalmaz). A világörökség részét képező Hortobágy puszta egyébként a legnagyobb bioállat-állománnyal (racka, szürke marha, mangalica, gyöngytyúk) rendelkező terület Magyarországon. A Hajdúszoboszlói Vendéglátók Egyesületének tagjai, valamint hortobágyi, debreceni, balmazújvárosi vendéglátósok a Szent István parkban bioalapanyagokból készített ételeket – bográcsgulyást, halászlevet, péksüteményeket és sok más finomságot – kóstoltattak a rendezvényre érkezőkkel. A főzőhelyek mellett Magyarország legnagyobb és legismertebb bortermelő vidékeinek borosgazdái mutatták be és kóstoltatták boraikat Tokajtól Villányig. A fesztivál szervezői ezzel az eseménnyel kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy a víz gyógyító ereje és a bio alapanyagokból készült ételek, valamint az egészséges táplálkozás együttesen biztosítja a városban pihenők számára a testi és lelki gyógyulást.

A Magyar Turizmus Rt. támogatásával