2011. július 27., 11:582011. július 27., 11:58
Rachel Caspari, a Közép-Michigani Egyetem antropológiaprofesszora szerint harmincezer éve hirtelen megszaporodott a harminc évesnél idősebbek száma, s ezt követően igen hamar megnőtt az elfogyasztható élelmiszer mennyisége, bonyolult eszközök és fegyverek jelentek meg – olvasható a The Guardian online kiadásában.
„A siker titka az idősebb, tapasztaltabb emberekben rejlik” – fogalmazott a tudós a Scientific American legújabb számában közölt cikkében. Korábban Kristen Hawkes, az Utahi Egyetem kutatója dolgozta ki azt az elméletet, amely szerint a nagymamák fontos szerepet játszottak a Homo sapiens felemelkedésében. Az Afrikából elszármazó korai emberféléknél a nőstények általában gyermekágyban hunytak el. Amennyiben valamelyiküknek kicsivel hosszabb élet adatott, segíthette lányait, amikor azok saját gyermekeiket hozták a világra, részt vettek az élelem előteremtésében. A napi segítség mellett ezek a nőstények átörökítették a hosszabb életet biztosító génállományukat is. Ily módon kezdett lassacskán emelkedni az idősebbek száma a populáción belül.
Rachel Caspari kibővítette az elméletet, rámutatva, hogy a nagyapáknak jutott döntő szerep. Az antropológus a humán evolúció különböző időszakaiból származó fosszíliákat vizsgált, beleértve az ember elődjét, az Australopithecust, a neandervölgyi embert, valamint az Európába elsőként érkező Homo sapiens egyedeinek földi maradványait. A fogazat alapján becsülte meg az egyedek korát, s arra a következtésre jutott, hogy közülük kevesen élték meg a harmincéves kort.
„A prehisztorikus ember számára a korai halál nem kivétel, hanem általános szabály volt” – fogalmazott a kutató. Az evolúció előrehaladtával emelkedett a harmincévesnél idősebbek száma, ám a növekmény igen szerény volt. Szembeszökő változást csak a Homo sapiensnél tapasztaltak, amelynek „előőrse” negyvenezer éve érkezett Európába.
„Minden tíz neandervölgyire, akik fiatalon, 10 és 30 éves koruk között hunytak el, mindössze négy harmincon túli személy jutott. A Homo sapiens esetében viszont minden tíz fiatalon elhunyt személyre húsz 30 évesnél idősebb jutott” – magyarázta Rachel Caspari.
Azt nem lehet tudni, hogy a Homo sapiensnek miért adatott hosszabb élettartam, ám mint Chris Stringer, a Londoni Természettudományi Múzeum professzora rámutat, a hatása óriási volt.
Az idősebbek átadták tapasztalataikat - megtanították a fiatalokat, hogy melyek a mérgező növények, megmutatták a forrásokat, ahogy átadták az eszközkészítés tudományát is. A korosabb emberek fontos szerepet játszottak a rokoni kapcsolatok ápolásában is –hangsúlyozta Chris Stringer.
Mint kifejtette, amikor vita kerekedett a víz, vagy a vadban gazdag terület birtoklása körül, az idősebbeknek eszébe jutottak más törzseknél élő távoli rokonaik.
„Az idősebbek könnyebben egyezségre tudtak jutni, létük életfontosságú volt a törzs túlélése szempontjából” – összegezte Chris Stringer professzor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!