2011. július 28., 13:232011. július 28., 13:23
A felmérés 25 ország 37 ezer lakosára terjedt ki. Az eredmények szerint a magyarok 42 százaléka egyáltalán nem bízik abban, hogy anyagi helyzete jobb lesz egy év múlva, mint most. Második helyen Japán áll, 37 százalékkal.
A világ többi országában ennél sokkal optimistábbak az emberek: Brazíliában és Kínában például mindössze 2 százalék válaszolt így, és a világátlag is csupán 10 százalék. Ráadásul, a Magyarországgal egy régióban lévő Csehországban és Lengyelországban is jóval alacsonyabb a legpesszimistábbak aránya: 14, illetve 16 százalék.
Másfelől, míg a magyarok 26 százaléka nagyon vagy igen biztos abban, hogy anyagi helyzete jobb lesz egy év múlva, a világátlagként erre a kérdésre 60 százaléknak adódott. A felmérés tehát alátámasztja azt a közkeletű vélekedést, hogy a magyarok kiemelkedően pesszimisták - állítja a GfK Roper Consulting.
Magyarországon az embereket leginkább foglalkoztató téma az, hogy elegendő pénzük legyen a megfelelő élethez és a számlák kifizetéséhez (58 százalék). Ezután a gazdasági válság/pangás és a munkanélküliség (51 százalék), valamint az infláció és a magas árak (40 százalék) következnek.
Ugyanez a három probléma izgatja a világ lakosságát is, azonban eltérő mértékben. Svédországban például az infláció és a magas árak csupán a lakosság 18 százaléka számára jelent félnivalót, míg Argentínában minden második embernek.
Az oktatás minőségének megítélése is érdekes megosztottságot mutat. Míg a világban minden ötödik ember látja problémának az oktatás színvonalát, Magyarországon csupán minden tizedik, Argentínában viszont minden harmadik ember gondolkodik ugyanígy - olvasható a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!