
2011. március 30., 08:372011. március 30., 08:37
A népszerű tudós Szabó Enikőnek, a háromszéki kismamaklub kezdeményezőjének a meghívására érkezett Sepsiszentgyörgyre. A helyi Pro Sanitate Urbis Egyesület a valós és szükséges orvosi beavatkozásokat, az orvosok szakmai fejlődését, különböző szűrések elvégzését támogatja, és anyagilag segíti a hazai és külföldi gyógyszeres ellátást, kórházi kezelést. Czeizel Endre a Tamási Áron Színház nagytermében hétfő este telt ház előtt tartott előadást a székelyek és a magyarok eredetéről. A magyarság Európa legősibb népei közé tartozik, a géntérkép megdöntötte a korábbi eredettörténeteket, a minta a magyarság közép-európai származását igazolja. Czeizel Endre elmagyarázta, a székelység génmintájában iráni elem is kimutatható, ugyanez az elem a jászok és a kiskunok génjeiben is tetten érhető.
A magyarok és a székelyek génmintája azonban hasonló, nagyon kevés az eltérés, és ugyanolyan, mint a más kelet- és közép-európai népeké, így genetikai vizsgálatokkal nem lehet megállapítani, hogy valaki magyar, vagy sem, szögezte le a tudós. Czeizel Endre hangsúlyozta, elsősorban az anyanyelvünk, a kultúránk és a magyarságunk vállalása tesz magyarrá és köt össze bennünket. Jellemző a vegyes géneredet, ami a népcsoport javára válik, hiszen a belterjes génállomány esetében jobban felerősödnének a különböző rendellenességek, nagyobb lenne a valószínűsége a genetikai betegségek előfordulásának. A Budapesten és Bécsben élők hasonló génállománnyal rendelkeznek, néhány száz kilométer a közöttük levő távolság, a bécsiek átlagéletkora mégis hat évvel több, mint a budapestieké, tehát mi, magyarok nem vigyázunk eléggé az egészségünkre. Czeizel Endre kedden a Mikes Kelemen Főgimnáziumban tartott órát, a káros szenvedélyekről, a szexről, a kamaszkor nehézségeiről, az életvezetésről beszélt a diákoknak.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!