
Fergeteges hangulatú esten derült ki a budapesti Trafó Kortárs Művészetek Házában a 2. Magyar Slam Poetry Bajnokságon, hogy igazából nincs is új a nap alatt. A tavalyi győztes, Süveg Márk Saiid megvédte a címét, a slam poetry pedig újra bebizonyította: sikeresen tölti be azt a szerepét, amellyel olyan emberek számára is közelebb hozza a költészetet, akik amúgy csak elvétve vennének kezükbe verseskötetet
2013. november 17., 16:592013. november 17., 16:59
2013. november 17., 18:212013. november 17., 18:21
Legendás sportriporteri fordulattal élve pénteken este többen voltak a Trafóban, mint ahányan befértek. A néhány feltűnő kivételt leszámítva többnyire tizen-harmincéves fiatalok tömegében még a kezdés előtti percekben is sűrűn felhangzott a „jegyet vennék” segélykiáltás, de egy-két földhöz ragadt szempont – lásd például: ülőhelyek korlátozott száma – ezúttal felülírta a líra akadálytalan szárnyalását. Így bő ötszázan lehettek tanúi a második Magyar Slam Poetry Bajnokság döntőjének, amely során 24-en mutatkoztak be, közöttük öt erdélyi fiatal is, akik vagy a félszigeti Erdély-bajnokság, vagy a magyar bajnokság elődöntői nyomán szereztek jogot az indulásra: a sepsiszentgyörgyi Győrfi Kata, Müller Henrietta és Csinta Áron, valamint a csíkszeredai André Ferenc és Bartha Loránd. Ha műfaji áttörésként talán már nem is kezelhetjük, a kérdés továbbra is makacsul fel-felbukkan: mi is ez a slam? Az egyik legrokonszenvesebb és – a teljesség igénye nélkül – legkimerítőbbnek tűnő meghatározás szerint a költészet rock and rollja, ön- és népgyógyító műfaj valahol Hofi és Latinovits között, versek a szépirodalom, a rap, a dalszöveg, a performance és a stand up comedy határán. Személyesség, őszinteség, szabadság, önkifejezés, reflektálás a közéletre, a mindennapjainkra.
A Trafó zsúfolásig telt nézőtere mindenesetre sodró erejű, kíméletlen, esetenként önmarcangoló, nem ritkán poénos fordulatokkal hódító alkotásoknak tapsolhatott. No meg a háromfős hivatalos zsűri – Ladik Katalin újvidéki származású költő-performer-színész, Keszég László szabadkai születésű rendező és Bencsik Ádám Ponza budapesti rapper-slammer – két önkéntessel kiegészítve a végső sorrend kialakításába is beleszólhatott. Merthogy verseny volt ez a javából. Az egyetlen bökkenő, hogy roppant szubjektív, esetenként követhetetlen szempontok alapján eldőlő verseny, amelynek fejleményeit legnyugisabban talán éppen a résztvevők kezelték – ők biztosan tudják, miért. Nagyon sarkítva ugyanis itt arról van szó, hogy a legjobb költeményt a legjobban előadó versenyző viszi el a pálmát.
Abban viszont természetesen igencsak megoszlottak a vélemények, hogy így történt-e, főleg, hogy a sors a tavalyi második helyezett Simon Mártonnal kezdette el a viadalt, s ez nemcsak a zsűrit hozta nehéz pontozási helyzetbe, de a mércét is igen magasra helyezte. Süveg Márk Saiid győzelmének jogossága ezzel együtt aligha vonható kétségbe, szövegei és előadásmódja vitathatatlan profizmusról, bámulatos reakciókészségről árulkodnak. Az este erdélyi sikert is hozott, hiszen a zsűri Győrfi Katának ítélte saját szakmai különdíját. Természetesen nem a határokon kívül szorult magyarság iránti empátiából, hanem megfogalmazható – „mély művészi erőfeszítést igénylő önfeltárulkozás” – érdemek mentén. Mi meg maradtunk azzal a hiányérzettel, hogy az elhangzott szövegek jó része megérdemelné az újraolvasás lehetőségét. Igaz, az már nem lenne slam poetry...
A 2. Magyar Slam Poetry Bajnokság nyertesei
1. Süveg Márk Saiid
2. Basch Péter
3. Horváth Kristóf Színész Bob
A zsűri különdíja: Győrfi Kata
Közönségdíjas: Simon Márton
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
szóljon hozzá!