2011. augusztus 09., 12:182011. augusztus 09., 12:18
A Journal of Glaciology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban kutatók, geológusok és más szakemberek úgy fogalmaztak, korábban más természeti jelenségeket, a Déli-sarkhoz közelebbi történéseket próbáltak összefüggésbe hozni a jégtömbök leszakadásával.
Később azonban a Richter-skála szerinti 8, 8 erősségű földrengés és az azt követő cunami felé terelődött figyelmük, azt kutatták, milyen természeti következményekkel járhatott a pusztító katasztrófa – fogalmazott az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Goddard Space Flight Center nevű intézményének egyik képviselője.
Szakemberek műholdfelvételek segítségével megfigyelték, hogy új jéghegyek jelentek meg a déli vizeken, nem sokkal azután, hogy a szökőár okozta nagy hullámok elérték az Antarktiszt.
Mintegy 18 órával a földrengés után és körülbelül 13 600 kilométerre az északi féltekén fekvő Japántól délre, szinte „élőben” lehetett megfigyelni a jégdarabok leválását Sulzberger-selfjégről, amely legalább 46 éve teljesen stabil volt, nem „töredezett”.
Tudósok szerint ez az első közvetlen megfigyelés, amely összefüggést mutat a cunamik és a sok ezer kilométerre fekvő jégtáblák megtörése között. „A múltban is láttunk leválásokat, és kerestük azok forrását” – mondta a NASA szakembere. „Ez alkalommal fordítva volt, rögtön tudtuk, hogy a japán szökőár a közelmúlt egyik legfontosabb eseménye volt, és nagy hullámokat generál, így ezúttal a forrás volt meg, ami lehetővé tette a következmények megfigyelését” – mondta Kelly Brunt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az élményalapú utazások kerülnek előtérbe a 2026-os turisztikai trendek szerint: a hagyományos nyaralások helyett egyre többen a természetjárást, az agroturizmust, a városok éjszakai felfedezését és a személyre szabott programokat választják.
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!