2011. augusztus 29., 12:202011. augusztus 29., 12:20
A németországi Biodiverzitás és Éghajlat Kutatóközpont és a Senckenberg Természettudományi Társaság kutatóinak számításai alapján 2080-ra egyes fajok genetikai változatossága 80 százalékkal is zsugorodhat – hangsúlyozzák a Nature Climate Change című szaklapban megjelent cikkükben. Globális szinten ez az első tanulmány, amely a genetikai változatosság alapján mérte fel a biológiai sokféleség várható szűkülését.
A kutatók kilenc, közép- és észak-európai hegyi patakban élő rovarfaj eloszlását modellezték. Ha a Kormányközi Éghajlati Tanács (IPCC) által jósolt mértékben melegszik az éghajlat, e fajok a számítások alapján maréknyi skandináv és alpesi élőhelyre szorulnak majd vissza 2080-ra. Kétfokos felmelegedés esetén egy, míg négyfokos esetén három faj kihalása várható, de egyes helyi állományok kipusztulása miatt a genetikai sokféleség sokkal nagyobb mértékben csökkenhet – a legpesszimistább jóslat szerint 84 százalékkal, míg a legderűlátóbb szerint kétharmaddal.
A fajok tehát általában túlélik majd a felmelegedést, a genetikai változatok többsége azonban nem – magyarázta Carsten Nowak, a Biodiverzitás és Éghajlat Kutatóközpont munkatársa. Más szóval a fajok, amelyekké a változatok fejlődhetnének, már kialakulásuk előtt kipusztulnak. A fajon belüli genetikai változatosság ezen kívül a környezetváltozáshoz való alkalmazkodáshoz is elengedhetetlen beszűkülésével a faj túlélési esélyei is gyengülnek.
A biológiai sokféleség tehát sokkal nagyobb mértékben fog csökkenni a globális felmelegedés miatt, mint a fajok száma. A szerzők szerint itt az ideje, hogy a biológiai sokféleséget ne csak fajok állandó sokaságának fogjuk fel, hanem evolúciós vonalak folyamatosan változó együttesének. Egy vonal elvesztése pedig – függetlenül attól, hogy önálló fajt képvisel-e – a jövőben komolyan megnyirbálhatja a biológiai sokféleséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Látogatottsági adatok