Fotó: Kristó Róbert
A Duna-deltába látogat el a közeljövőben Károly walesi herceg – jelentette be a napokban a Tulcea megyei tanács elnöke, Horia Teodorescu.
2014. február 24., 17:072014. február 24., 17:07
A helyi jatóságok azt remélik, hogy a brit trónörökös látogatása fellendíti a Duna-deltai turizmust, és nemcsak a turisták, de a befektetők számát is növeli. A Tulcea Megyei Tanács hat hónappal ezelőtt hívta meg hivatalosan a trónörököst, aki egyelőre csak annyit válaszolt, hogy elfogadja a meghívást, amelynek az év első felében tesz eleget.
A meghívás ötlete akkor született, amikor a Travel Channel tévécsatorna 2012-ben a Wild Carpathia című dokumentumfilm második részét forgatta Romániában, és a Duna-deltában a műsorvezető nem győzött álmélkodni a táj szépségén, mondván, Károly hercegnek is látnia kellene ezt a természeti különlegességet. 580 ezer hektáros területével a Duna-delta a világ deltatorkolatai közül nagyságrendben a 22., Európában pedig a harmadik.
Közel 30 féle ökológiai rendszer, 7400 állat- és növényfaj található itt, így biodiverzitás tekintetében a harmadik leggazdagabb régiónak számít a világon az ausztráliai korallzátonyok és a Galápagos-szigetek után. A torkolat hozzávetőleg kilencezer éves lehet, és a Duna által hozott hordalékból alakult ki. Az erdős-mocsaras terület több mint 300 madárfajtának ad élőhelyet.
A gémfajoknak itt él a 70 százaléka, és a kihalófélben levő fekete sas utolsó példányai is a mocsárban rejtőznek. A mocsár és az őt körülvevő nádas szintén különlegesség, hiszen a Föld legnagyobb, mintegy 2700 néhyzetkilométeres nádrengetege. Számos népcsoport telepedett itt le, vagy él kisebb-nagyobb közösségekben: románok, ukránok, tatárok, görögök, lipovánok, törökök, ruszinok és mintegy kétszáz magyar is. A delta 1991 óta a világörökség részét képezi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az élményalapú utazások kerülnek előtérbe a 2026-os turisztikai trendek szerint: a hagyományos nyaralások helyett egyre többen a természetjárást, az agroturizmust, a városok éjszakai felfedezését és a személyre szabott programokat választják.
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!