A Csárdáskirálynő legszebb dalaival érkezik Székelyföldre a Budapesti Operettszínház

Székelyföldi állomásai is vannak annak a nemzetközi turnénak, amelynek keretében Kálmán Imre legnépszerűbb műve, a száz éve bemutatott A Csárdáskirálynő dalaival lépnek színpadra a Budapesti Operettszínház művészei. A szólisták és a kvintett zenekar január 18-án 19 órától a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési ház nagytermében, 19-én, csütörtökön 19 órától a Csíki Játékszín nagytermében, január 20-án Székelyudvarhelyen a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében szerepel a Balassi Intézet szervezésében. A csíkszeredai koncert előtt köszöntőbeszédet mond Dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja.

Az előadásban Lukács Anita, Vadász Zsolt, Kardffy Aisha és Laki Péter lép színpadra. Az Operettszínház előadása Budapesten kívül is már olyan városok közönségét hódította meg nagy sikerrel, mint Bécs, Brüsszel, Moszkva, Varasd, Eperjes, London, Peking, Csungking, Sanghaj, Maribor, Szabadka, Zombor, valamint Delhi – első alkalommal jelent meg az operett műfaja Indiában.

„Nem lehet zenét szerezni akkor, amikor gépfegyverek ropogásától és ágyúdörgéstől visszhangzó frontokon öli egymást a világ\" – írta Kálmán Imre, mégis elkészült a partitúra és A Csárdáskirálynő a világ egyik legismertebb operettje lett. Kálmán a mű első felvonását 1914 májusában vetette papírra Marienbadban, a munkát azonban félbeszakította az I. világháború kitörése. A zeneszerző csak egy év múlva tudta folytatni és befejezni a darab komponálását. 1915 augusztusában a Monarchia egyesített seregei több száz kilométernyi meghátrálásra kényszerítették a szemben álló orosz csapatokat, a hadisiker nagyszerű apropót adott a mű 1915. november 17-i bécsi bemutatásához. A darab elsöprő sikert aratott, csak Bécsben több mint ötszáz előadást élt meg.

Azű világháború ellenére azonnal bemutattá́k Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten 1916 novemberében, s eljutott egy esztendővel később a New York-i Broadway-re is. A történet egy reménytelennek látszó szerelemről szól: Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeumcsillagért, de arisztokrata családja ellenzi ezt a rangon aluli kapcsolatot. A szülők mindent elkövetnek, hogy fiukat visszacsalják Bécsbe, hogy ott a neki megfelelő leányzót, Stázi komteszt válassza élettársául – ezért Vereczky Szilviának, a sanzonettnek New York-i szerződést intéznek. Ám a szerelmesek érdekében szövetkezik a kedves, bolondos Bóni gróf, az orfeum főpincére, Miska és ikertestvére, Alfonz, a Lippert-Weilersheim-ház főkomornikja, valamint Feri bácsi, Bóni orfeumi barátja.

A cselekmény fonala prózában bontakozik ki, ezekhez kapcsolódnak a zenei tételek (zenekari nyitány, közjátékok, áriák, duettek-tercettek-kvartettek, együttesek, kórusok) és a táncjelenetek. A magyar operett az egyetlen Hungarikum értékű színházi műfaj, amely helyet kapott a Nemzeti Értéktárban. Az operett elsősorban a magyaroknak köszönhetően vált ismertté szerte a világon.