Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Magyar kutatók olyan természetes eredetű, erős antivirális hatással bíró vegyületre bukkantak, amely hatékony lehet a SARS-CoV-2 okozta megbetegedés ellen. A találmány hazai és nemzetközi szabadalmaztatása, valamint hasznosítási lehetőségeinek feltérképezése már megkezdődött.
2022. október 25., 20:282022. október 25., 20:28
2022. október 25., 20:422022. október 25., 20:42
A kutatás eredményeiről az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) számoltak be kedden a vizsgálatban együttműködő intézmények - az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Biológiai Intézet, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), valamint az ELKH-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport – munkatársai.
Bősze Szilvia, az ELKH-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoportjának munkatársa felidézte, hogy már évek óta együtt dolgoznak az ELTE Biológiai Intézet és a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársaival. A közös munka során baktériumok ellen keresnek olyan hatékony szereket, amelyek képesek a kórokozók visszaszorítására. Amikor feltűnt a SARS-CoV-2, úgy gondolták, hogy az együttműködést folytatva találhatnak olyan vegyületet, amely hatékony lehet a korokozó ellen is.
Az ELTE kutatóinak feladata a természetes növényi vagy gombaeredetű vegyületek izolálása, ezen frakciók tisztítása, a tiszta kémiai entitások előállítása, valamint ezek kémiai és szerkezeti jellemzése volt. Miután ezeket megtalálták in vitro szelektivitási vizsgálatokat végeztek a Peptidkémiai Kutatócsoport munkatársai. Azt vizsgálták, hogy van-e toxikus hatásuk a vegyületeknek az egészséges emberi sejtekre. A talált vegyületek antivirális aktivitását pedig az NNK magas biológiai biztonságú laboratóriumában tesztelték.
vagy konkrétan természetes hatóanyagok, vagy ezeknek valamiféle származékai, vagy most már szintetikusan előállított, de valamikor természetes forrásokból megismert hatóanyagok.
Mivel a gombák gazdagok olyan anyagokban, amelyeknek valamiféle biológiai hatásuk van, a kutatócsoport növényi és gombaanyagokat vizsgált. Olyan endofiton gombákat kerestek, amelyek talajban élnek és fenntarthatók izolátumként.
Mivel egy új vírusról volt szó, az összes kísérleti paramétert optimalizálni kellett. Ennek első lépése volt a vírus izolálása, majd meghatározták a gazdasejtet, amely alkalmas lehet a tesztrendszerben a talált anyag vizsgálatára – ismertette a vizsgálat következő állomását Horváti Kata, az ELKH-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport munkatársa, hozzátéve: fontos szempont volt, hogy olyan hatóanyagot találjanak, amely nem toxikus a gazdasejtre. Több tucat anyag vizsgálata után bukkantak rá egy olyan vegyületre, amely megfelelt a kitételeknek.
Kis Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője azt hangsúlyozta, hogy a korokozókkal folytatott küzdelem örök versenyfutás, mindig újabbak jelennek meg, amelyekre fel kell készülnie a világnak.
A kutatók tájékoztatása szerint a következő lépés, hogy állatokon teszteljék a hatásos vegyületet. A vizsgálatokat a tervek szerint hörcsögökön végzik majd el, mert ezek a rágcsálók sokkal érzékenyebb a koronavírusra, mint az egerek. Ezután következhetnek a fázisvizsgálatok az akkreditált klinikai független szervezeteknél, és hat-tíz év múlva lehet gyógyszer a találmányból.
Kiemelték, hogy nagy előnye a felfedezett vegyületnek, hogy a jelenlegi vizsgálatok szerint nem befolyásolja a hatékonyságát a mutációk megjelenése. Nemcsak egy variánsra, hanem többféle variánsra is hatékony, vagyis variánsfüggetlen.
– magyarázta Kovács M. Gábor, az ELTE TTK Biológiai Intézet munkatársa.
Jelenleg a felfedezés szabadalmi eljárása folyik, amelynek február elején lesz eredménye. A kutatók úgy vélik, jó esélyük van a nemzetközi szabadalomra.
– hangsúlyozta Kovács M. Gábor, megjegyezve, hogy nagyon sok hatóanyagot próbáltak már ki a koronavírus ellen, de nagyon kevés hatott.
A kutatók elmondták, hogy szeretnék tovább folytatni a közös munkát. Jelenleg azt vizsgálják, hogy további vírusokra hogyan hat ez a vegyület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!