2011. április 01., 09:102011. április 01., 09:10
A szokás eredete homályba vész. Vannak, akik az ókori szaturnáliák folytatásának tekintik – a féktelen vidámsággal megült ünnepen úr és szolga szerepet cserélt, s a rabszolga azt tehette, amit akart, mások a Kübelé-kultusszal összefüggő római-görög hilaria ünnepre vezetik vissza. A legelterjedtebb magyarázat szerint a bolondok napja a középkori Franciaországból származik. Az év kezdete ugyanis hagyományosan április elsejére, a tavasz kezdetére esett, amikor ajándékokkal kedveskedtek egymásnak az emberek. 1564-ben IX. Károly január 1-jére helyezte át az újévet, de az emberek csak lassan fogadták el a rendelkezést.
Sokan megszokásból vagy a régi hagyományhoz ragaszkodva továbbra is küldözgettek ajándékokat, ezek változtak idővel tréfás semmiségekké, meglepetésekké: a hamis évkezdetet hamiskodással ülték meg. A büntetlen csínytevés szokása gyorsan elterjedt, s mára hagyománynyá vált: ezen a napon ajánlatos fenntartással kezelni még a televíziók, rádiók híreit is. Az egyik első, április elsejei tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia követte el: éjszaka szűkebbre varratta egy márki ruháját, így az reggel nem tudta felhúzni sem a nadrágját, sem a mellényét.
Szobájában sorra jelentek meg a csínytevők és szörnyülködtek, mennyire felpuffadt a márki. Rögvest orvost is hívattak, a beavatott doktor fejét csóválva megírta a receptet, amivel szaladtak a patikushoz. Aki szintén a fejét csóválta, de ő azért, mert nem értette a dolgot: a recept ugyanis így szólt latinul: Végy egy ollót, és vágd fel a mellényed... Magyarországon ezen a napon szúnyogzsírért küldték a kiskanászt, esetleg trombitahúrt, libatejet hozattak velük a boltból. Skóciában volt szokás a bolondjáratás: egy balekot megkértek, hogy vigyen el egy levelet a szomszédba. A levélben ez állt: „Áprilisnak elseje, küldd a maflát másfele!” A szomszéd visszaragasztotta a borítékot, és még egy útra kérte a jámbor embert – így folyt a játék, amíg a „postás” észbe nem kapott. A brit közönséget 1864-ben az egyik újság szamárkiállításra hívta meg, a helyszínen összegyűlt tömeg azonban egyre elégedetlenebb lett, mert szamárnak se híre, se hamva nem volt. Végül valaki elkiáltotta magát: április elseje!, az emberek pedig nevetve hazamentek a kiállításról, amelynek ők voltak az attrakciói.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!