A “csodás véletlen” és az alkalmazkodás

Dósa Zoltán pszichológus a nagy sikerű Mesepszichológia – Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban című könyv szerzőjét, Kádár Annamária pszichológust, egyetemi adjunktust arról is faggatta, hogy mikor ér véget a „mesekorszak\". A kötet sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a népes közönség fogadta a székelyudvarhelyi Művelődési Ház kiállítótermében a szakembert.

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének eszköze

\"A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában\" – áll a népszerű könyv ismertetőjében.

A szakember a meseelemzés technikáiról, illetve a kötet születéséről is beszélt Udvarhelyen. „Sokan vitatkoznak arról, hogy mennyire értelmezhetjük konkrétan a különböző meseelemeket, hisz ugyanaz a szimbólum két különböző mesében teljesen más dolgot is jelenthet. A meseértés apropóján Kádár Annamária úgy fogalmazott, a gyerekek számára nem kell értelmezni a meséket, hisz a tanulságot a kicsik érzelmi síkon vonják le.

\"Minél később kell \"kivezetni\" a gyereket a mesevilágból\"

Dósa Zoltán kérdésére, hogy mikor kell \"kivezetni\" a gyereket a mesevilágból, kihangsúlyozta: a lehető legkésőbb, hisz idősebb vagy akár felnőtt korban is jó, „ha ott van velünk gyermeki énünk\". Mint a pszichológus fogalmazott, a mesekorszakban a gyerek még hisz a varázslatban, ebből merítkezve vakmerő: el mer indulni olyan úton is, amelynek még nem látja a végét. A jó kifejlethez fűzött reményt, a bátorságot a mesevilág adja. A mesepszichológia alkalmazásai mellett szó esett a szerző által gyakran használt „csodás véletlen\", azaz a szerendipitás fogalmáról is, mely Kádár Annamária szerint rugalmas alkalmazkodási képességünk egyik, talán legfontosabb eleme. A több mint húszezer példányban eladott kötet sikere kapcsán a szerző kifejtette: az olvasók visszajelzése alapján a mesélve írt könyv legmegkapóbb jellemzője, hogy a tíz fejlesztő meséhez rendelt szakszöveg közérthető nyelvezetben íródott.

„A könyv megszületése is a szerendipitás jelenségét illusztrálja: ha van bátorságunk hozzáfogni, elindítani útján a könyvet, a művet, lehet, hogy sikeres lesz\" – tette hozzá a szakember. Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket.