
Fotó: A szerző felvétele
2009. április 28., 10:312009. április 28., 10:31
A szakmában Tici néven ismert Mogyorós Attila minden alkalommal részletesen megbeszéli a vendéggel, hogy annak egyéniségéhez, bőrtípusához milyen tetoválás illene leginkább. „A legtöbben pontos elképzeléssel jönnek, és az előzetes terveket a lehetőségek szerint egyéniesítjük.
Ha valaki rossz rajzot hoz, azt eleve nem készítem el: ekkor közösen tervezzük újra az ábrát. A gömbölyűbb testrészekre lehetőleg a felületnek megfelelő formákat tetoválok, mivel fontosnak tartom az arányosságot” – magyarázza a művész, aki soha nem készíti el kétszer ugyanazt a mintát.
Tici elmondta: ahogy más szakmákban, úgy a testfestészet területén sem elegendő önmagában a tehetség, folyamatos tanulásra és gyakorlásra van szükség. „Elvégeztem egy hároméves rajziskolát, de a legtöbbet egy pécsi barátomtól tanultam. Szerintem a tanulás soha nem ér véget: aki azt mondja magáról, hogy már mindent tud, és neki nem lehet újat mutatni, az le is teheti a tűt” – vélekedett Mogyorós, aki azt is bevallotta: neki magának egyetlen tetoválása sincsen.
„Tulajdonképpen azért kezdtem el foglalkozni a témával, mert szerettem volna egy saját tetoválást. Aztán ez valahogy elmaradt, de a mai napig tervezem, hogy egyszer varratok magamra valamit” – meséli a nagykárolyi művész, aki tagja a romániai tetoválók szövetségének is. Elmondása szerint az egyesületen belül folytonos mulatság tárgyát képezi, hogy még mindig nincs tetoválása.
A nagykárolyi tetováló szolgáltatásait szigorúan csak 18 évet betöltöttek vehetik igénybe. „Az érvényben lévő szabályozás szerint szülői felügyelettel már 16 éveseket is tetoválhatok, de erre csak ritkán adódik példa” – teszi hozzá a tetováló, akit elmondása szerint eddig csak egy alkalommal keresett fel egy szülő azzal, hogy tinédzser gyermeke számára tetoválást rendeljen, de amikor a gyermek meglátta a tűt, le is mondott a beavatkozásról.
„Nagyon sokféle embert tetováltam már, a legidősebb például már az 50-es éveiben jár, de rendszeresen jön hozzám: nemrég varrtam fel a testére a harmadik ábrát” – mesélte el Tici, akinek az eddigi legérdekesebb ügyfele egy Hollandiában élő, ugandai származású hölgy volt. „Egyik nagykárolyi ismerőse hozta el hozzám. Először féltem, hogy nem fog látszani semmi a sötét bőrén. Fehérrel és feketével dolgoztam, megpróbáltam világosabb árnyalatú helyet keresni a hölgy hátán, végül sikerült megoldani a feladatot” – mondta el Mogyorós Attila.
Sokan sokfélét kérnek a nagykárolyi tetoválótól. „Egy időben a nonfiguratív témák domináltak, aztán tavaly rengeteg kínai betűt kellett tetoválnom, de sok az egyéni elképzelés is. Van egy nagy katalógusom, néhányan onnan választanak maguknak.
Egyébként nagyon sokszor a régi, hibás vagy megunt motívumok átalakítása vagy eltakarása a feladat. Leggyakrabban a katonaságnál vagy a börtönben készült munkákat kell utólag eltüntetni” – fűzi hozzá Mogyorós, aki szerint minden tetoválásnak egyéni története van, ezért az ábrák szorosan kötődnek viselőjükhöz. Tapasztalatai szerint először mindenki kis méretű, kevéssé feltűnő tetoválást akar.
Ezeket azonban nagyon nehéz elkészíteni, és a végeredmény sem a legjobb, mert a kis ábrák sokszor csak fekete pontként látszanak. „Olyan kliensem is volt már, aki először a tarkójára tetováltatott, hogy ne is lássa, csak tudja, hogy van. Később aztán egyre több tetkót kért. Nagyon kevesen képesek megállni egy tetoválásnál, rendszerint egymás után kérik őket. Van olyan ügyfelem, akire már tíznél is több mintát varrtam fel” – mondta el a testfestő.
A megfelelő higiéniai előírások betartását, a sebápolást fontosnak tartja Mogyorós Attila. „Mindenkinek felhívom a figyelmét, hogy megfelelően kezelje tetoválását. Elkészülte után pár napig antibakteriális szappannal kell mosni és bőrhidratáló kenőccsel kenni, mert ha a felületen sebek keletkeznek, sebláz alakulhat ki.
Kerülni kell a fürdést, ugyanis a testről lefolyó víz is fertőző lehet, a tűző nap pedig az első két hét alatt kiszívhatja a bőr alá bevitt festéket. Két hét után már elméletileg semmi nem teheti tönkre a tetoválást” – mondta el Mogyorós, aki úgy tudja: külföldön már szemet is tetoválnak. Ez a fajta testdíszítés azonban egyelőre kísérleti stádiumban van, és csak a kliens saját felelősségére készítik, mert előfordulhat, hogy vakságot okoz.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.