Az Európa kulturális fővárosa címet viselő Temesvár multikulturalizmusáról szól a román politikum és sajtó. De vajon mekkora e jelzőnek a valóságtartalma? Erről beszélgettünk Szekernyés János nyugalmazott újságíróval, helytörténésszel.
A váradi vár feltárásának alapembereként dolgozó Mihálka Nándor régésszel az Árpád-kori és az erdélyi fejedelemségek korát megörökítő nagyváradi történelmet jártuk körül, amely a felújított várban és a vármúzeumban vár bemutatásra.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A magánklinikák gyors fejlődésének időszakát éli a romániai egészésgügy. Dr. Zsigmond István nőgyógyász szakorvos, a kolozsvári Gynia magánklínika főorvosa szerint óriási a külöbség a magán és az állami egészségügyi ellátás között.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája az ország legnagyobb érdekvédelmi szervezete. Elnöke, Nicu Vasile a Krónikának adott interjújában elmondta: a román mezőgazdaság nagyon nehéz helyzetbe került átfogó agrárstatégia hiányában.
Nehéz, de nem lehetetlen küldetésnek tartják az Európai Bizottság által szorgalmazott fokozatos átállást a biogazdálkodásra a Kolozsváron megtartott 18. biogazdálkodási konferencia előadói.
Megszakítja együttműködését a kolozsvári Terra Fan taxitársaság azzal a bérfuvarozóval, aki nemzetisége miatt trágár szavak kíséretében kitessékelt egy magyar nőt a kocsijából, a cég vezetője a Krónikán keresztül kért elnézést az égbekiáltó incidensért.
Jó évet zárt 2022-ben az erdélyi turizmus, és ígéretesen indult az idei is. A Krónika által megkérdezett turisztikai szakemberek szerint változatlanul sok magyarországi vendég jön Erdélybe, akik nem csak Székelyföldet, hanem egész Erdélyt becserkészik.
Pár hónap alatt mintegy negyven százalékkal csökkent a kenyérgabona ára, ami biztató lehet az élelmiszerpiac számára, de a gazdák csak olcsón tudják eladni terményüket. Szakértővel jártuk körül, hogy az új helyzetben mire számíthat a fogyasztó és a gazda.
Nehéz megítélni, hogy az új közoktatási és felsőoktatási kerettörvény tervezete hoz-e pozitív változást a román tanügy, és azon belül az erdélyi magyar oktatás számára.
A takarmányozási költségek és a tenyészállatok magas ára a lovassportok iránt érdeklődőket is többletkiadásra sarkallja. A lovardákat működtető vállalkozók színesebb szolgáltatásokkal igyekeznek ügyfeleik kedvébe járni, hogy a növekvő kiadásokat fedezzék.
A mezőgazdasági minisztérium az idéntől életbe léptetett tejtörvénnyel támogatja a hazai gazdák és tejfeldolgozó üzemek boldogulását. Barabási Antal RMDSZ-es államtitkár szerint zéró toleranciát képviselnek a a törvényt megszegőkkel szemben.
A legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánította azt a kormányhatározatot, amely révén a „székely zászló” vált Sepsiszentgyörgy zászlójává – közölte szerdán a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM).
Az afrikai sertéspestist sikerült visszaszorítani: a tavalyi 327 gócpontnak mindössze a tizedét tartják nyilván. A betegség látványos felszámolásával azonban beáldozták a romániai sertéságazatot: a disznóhúsfogyasztás 90 százalékát importálta az ország.
Farsangtemetés színhelyei voltak szombaton Csíkszereda utcái, ahol Hargita megye 12 településének maskarába bújt hagyományőrző csoportjai vonultak fel. Ferencz Angéla néprajzos szakemberrel a továbbélő hagyományok közösségmegtartó erejéről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok