A jól végzett munka Romániája – ez volt Klaus Iohannis jelmondata, amellyel meghódította a szavazókat. Az első megválasztása óta eltelt tíz évben azonban nem sokat tett azért, hogy a jelmondat valósággá is váljon.
Románia jelöltje, Roxana Mînzatu alelnöki tisztséget kapott az Európai Bizottságban (EB), egyúttal fontos portfóliót kap, a Készségek és oktatás, Munkahelyek és szociális jogok, Demográfia lesz a szakterülete.
A korábban általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi listájának vezetőjeként elindulhat Klaus Iohannis államfő az idei parlamenti választáson – legalábbis egyes körök ezt fontolgatják a párt vezetésén belül.
Az Európai Unió lakosságának 6,8 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt tavaly, 0,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban – mutat rá hétfői jelentésében az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti koalíció a decemberi parlamenti választásokat követően is megmaradhat, és az államfői tisztség sorsa és a két párt elnöke között dőlhet el.
Hosszú idő után ismét „foghíjmentessé” vált a nagyváradi színház épülete, illetve a teátrum előtti tér, miután a hétvége során végre sikerült pótolni a klasszikus külsejű kandeláberek lámpatesteit.
Mintha az éjszaka során, egyik napról a másikra felbomlott volna a kormánykoalíció – ez az érzése támadt az embernek a PSD szombati tisztújító kongresszusán elhangzott kirohanásokat olvasva.
A vonatozás lehet kellemes élmény még Erdélyben is – a Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakasz felújítása miatti kényszerű kerülő nyomán azonban ma egyáltalán nem az.
Sajnálattal kell beismernünk: a párizsi olimpián szerzett aranyérmek hatására tényleg nem csökkent a kenyér, a sör és a téliszalámi ára, sőt a rezsiköltségek sem
A támogatottsággal rendelkező pártok esetében még csak sejteni lehet, hogy a pártelnökök szállnak majd harcba a tisztségért. Mircea Geoană személyében azonban egy független jelölt boríthatja fel a fősodratú pártok számításait.
Az Egyesült Államok az eddigi megállapodásokra épülő, de a vitás pontokat áthidalni hivatott javaslatot mutatott be a gázai tűzszünetről és az izraeli túszok elengedéséről a dohai tárgyalásokon.
Oroszország térképét elnézve szinte jelentéktelen foltnak tűnik az a mintegy ezer négyzetkilométer, amit az ukránok elfoglaltak – de hát egy, a talpába fúródó apró tüske is óriási fájdalmat okozhat, sőt akár végzetes is lehet még egy medve számára is.
Külön-külön ünnepelt Nagyboldogasszony alkalmából csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD és Nicolae Ciucă, a koalíciós partner PNL elnöke, ami egyes értesülések szerint a mélyülő koalíciós feszültség jele lehet.
Elutasította hétfőn a máltai fellebbviteli bíróság Románia Máltához intézett, Pál herceg kiadatására irányuló kérelmét, miután „valós és személyes kockázatot” állapított meg az alapvető jogainak megsértésére.
Furcsa háború: ez juthat az ember eszébe arról, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet vezére elleni teheráni merénylet után Irán még mindig csak fenyegetőzik, de a belengetett, Izrael elleni válaszcsapás elmaradt, és továbbra is várat magára.
Bár az előző szerepléshez képest egy bronzéremmel kevesebbet szerzett, Magyarország a közép-kelet-európai régió „olimpiai bajnoka”.
Ha eddig valaki azt hitte, hogy a gázai izraeli-palesztin háború miatt amúgy is forró konfliktusba süllyedt Közel-Keleten ennél jobban már aligha fokozódhat a feszültség, Iszmail Haníje teheráni meggyilkolása azt bizonyítja: mindig lehet rosszabb.
Egyenesen az alkotmány tiszteletének hiányával vádolta meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Nicolae Ciucát, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét.