Egyetemet végzett, komoly emberek. Fiatalok, középkorúak és öregek. Családapák, családanyák, elváltak és függetlenek. Politikusok, civilek, mérnökök és hétköznapi emberek. Többnyire gondolkodó személyek. Homo sapiensek.
2016. október 09., 12:442016. október 09., 12:44
Olyanok, akik diákokat oktatnak, tudományos kutatással foglalkoznak, alkotnak, vagy újságírói tevékenységet folytatnak. Kiálltak a számukra kiemelkedően fontos közösség, az Európába özönlő, burkainvázióval fenyegető migránsok védelméért. A magyar népszavazáson elsöprő győzelmet arató NEM-ek ellen.
Tudja Isten, hogy mi okból szeretik őket, de szeretik. Nekik fontosabb az iszlám szellemiség Kárpát-medencei térhódítása, mint az európai, keresztény értékrend megtartása. Fontosabb a nyugati civilizációval szembenálló, idegen kultúrákból érkező személyek előjogainak a biztosítása, mint az ittlévők biztonsága, mindennapos nyugalma, civilizált viselkedésmódja. Nekik sokkal többet jelent az éppen ideirányított menekültek betelepítése, mint a mi gyermekeink jövőjének elősegítése. Inkább mellettük állnak ki, ők jelentik számukra a fontosabb problémát, és nem az, amire a népszavazás eredményéből következtetni lehet.
És itt vagyunk mi, a többiek. Másként látjuk ezeket a dolgokat. Nem hiszünk a balliberális eszmékben, nem hiszünk a gyurcsányistáknak. Nem hiszünk Junckernek, nem hiszünk a német kancellárnak. Nem kérünk olyan magyarázkodásból, amely szerint az utóbbi időben meghozott elhibázott döntések nem érnek fel egy történelmi katasztrófával. Nem akarunk a migránsáradat miatt lezárt határokkal élni, nem akarunk idegengyűlöletre, elszigetelődésre, valamint agresszív cselekedetekre és terrorizmusra nevelt személyekkel együtt élni. Élve a szavazati jogunkkal, felléptünk a kényszerbetelepítések ellen.
Bebizonyosodott, hogy a magyar szavazók körében ez a normális – vagy más szóval élve általános, átlagos, természetes, szokványos, egészséges és mértékadó – nézet. Ez ellen lehet agitálni, lehet kampányolni, vagy gyűlöletkeltéssel élni, de az nem más, mint eltérés a normálistól. Még akkor is, ha azt egy szakmailag elismert, művelt ember teszi.
Mi nem tehetünk arról, hogy létrejött Európában, Magyarországon és Erdélyben is a migránspártiak művelt csoportja. Talán ők sem hibásak ezért. A törvény a butaságot nem tiltja. És ha valaki egyetemi, sőt doktori diplomával akarja ezt a mivoltát tetézni, hát Istenem. Még ehhez is megvan a joga. A többieknek viszont, akik nem tartoznak ehhez a csoporthoz, akik diplomával vagy anélkül, de józanul és logikusan gondolkoznak, azoknak komoly felelősségük van abban, hogy ne engedjék hatalomhoz jutni a már említett személyeket. Ha kell szavazással, ha kell felszólalással, ha kell határozott kiállással. Mert a NEM szavazatok elsöprő győzelmet arattak.
Ferencz Zsombor, Marosvásárhely
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
szóljon hozzá!