Fotó: NASA
Meghalt az utolsó ember, aki járt a Holdon – gyászolja a sajtó Eugene Cernan szelenautát, s a félreérthető fogalmazás kapcsán az első gondolatom a kettős döbbeneté.
2017. január 22., 14:352017. január 22., 14:35
Vajon az Apollo-programban Holdra lépett 12 amerikai űrhajós közül az utolsó mohikánról lenne szó? Megvallatom gyorsan a világhálót, és megnyugszom: heten közülük még köztünk vannak. Sorrendben Edwin Aldrin, Alan Bean, David Scott, James Irwin, John Young, Charles Duke és Harrison Schmitt.
Az eltávozottak közül kettőnek a nevét ismeri jobban a világ. Alan Shepard még a holdexpedíció előtt az első amerikai űrhajós volt, aki föld körüli pályán keringhetett (előle viszont a szovjet Jurij Gagarin már elvitte a pálmát), Neil Armstrong viszont valóban világelső azok közül, akik a Holdra léptek. Próbáljuk hát egyértelműbben megfogalmazni a hírt, ami nem is olyan egyszerű dolog, nekem is csak többszöri nekifutás után sikerült: meghalt az az ember, aki utolsóként járt a Holdon... Történt pedig az utolsó holdséta 1974-ben, és ezzel az Apollo-programban le is húzták a redőnyt.
Addigra már bőségesen elérte a John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök által megjelölt célját, a hatvanas évtized végéig valóban embert, embereket küldhettek a Holdra. Ezzel pedig az űrversenyt is megnyerték a szovjetek orra előtt, akiknek – ma már tudjuk – egymás után négy holdrakétája is felrobbant indítás után, de még a Földön. Ráadásul a főkonstruktőrük, Koroljov is elhunyt, utódai nyomába sem léphettek. Gagarin pedig repülőszerencsétlenségben halt meg, csak mostanában vallották be, hogy a közelben gyakorlatozó másik gép pilótájának a hibájából. Se pénz, se posztó, Brezsnyevéknek nem maradt más hátra, minthogy belássák, a játszmának vége, holdversenyben labdába sem rúgnak. De Amerikának sem érte meg a folytatás, ami mindent összevetve közel húszmilliárd dollárjába került. Közel fél évszázada már, hogy csak űrszondák és robotok látogatják a Holdat.
Ha viszont a várható és bejelentett közeljövőt nézzük, vége felé tart a hosszas szünet. Kínaiak készülnek – mégpedig terveik szerint már a következő évtized elején – a Holdra. Hogy sikerül-e nekik, majd kiderül. Mindenesetre a szándék és az önbizalom már megvan. És ezeket a kínaiakat komolyan kell venni.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
szóljon hozzá!