Holdon jártak, holdsétáltak...

Holdon jártak, holdsétáltak...

Fotó: NASA

Meghalt az utolsó ember, aki járt a Holdon – gyászolja a sajtó Eugene Cernan szelenautát, s a félreérthető fogalmazás kapcsán az első gondolatom a kettős döbbeneté. 

Krajnik-Nagy Károly

2017. január 22., 14:352017. január 22., 14:35

Vajon az Apollo-programban Holdra lépett 12 amerikai űrhajós közül az utolsó mohikánról lenne szó? Megvallatom gyorsan a világhálót, és megnyugszom: heten közülük még köztünk vannak. Sorrendben Edwin Aldrin, Alan Bean, David Scott, James Irwin, John Young, Charles Duke és Harrison Schmitt.

Az eltávozottak közül kettőnek a nevét ismeri jobban a világ. Alan Shepard még a holdexpedíció előtt az első amerikai űrhajós volt, aki föld körüli pályán keringhetett (előle viszont a szovjet Jurij Gagarin már elvitte a pálmát), Neil Armstrong viszont valóban világelső azok közül, akik a Holdra léptek. Próbáljuk hát egyértelműbben megfogalmazni a hírt, ami nem is olyan egyszerű dolog, nekem is csak többszöri nekifutás után sikerült: meghalt az az ember, aki utolsóként járt a Holdon... Történt pedig az utolsó holdséta 1974-ben, és ezzel az Apollo-programban le is húzták a redőnyt.

Addigra már bőségesen elérte a John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök által megjelölt célját, a hatvanas évtized végéig valóban embert, embereket küldhettek a Holdra. Ezzel pedig az űrversenyt is megnyerték a szovjetek orra előtt, akiknek – ma már tudjuk – egymás után négy holdrakétája is felrobbant indítás után, de még a Földön. Ráadásul a főkonstruktőrük, Koroljov is elhunyt, utódai nyomába sem léphettek. Gagarin pedig repülőszerencsétlenségben halt meg, csak mostanában vallották be, hogy a közelben gyakorlatozó másik gép pilótájának a hibájából. Se pénz, se posztó, Brezsnyevéknek nem maradt más hátra, minthogy belássák, a játszmának vége, holdversenyben labdába sem rúgnak. De Amerikának sem érte meg a folytatás, ami mindent összevetve közel húszmilliárd dollárjába került. Közel fél évszázada már, hogy csak űrszondák és robotok látogatják a Holdat.

Ha viszont a várható és bejelentett közeljövőt nézzük, vége felé tart a hosszas szünet. Kínaiak készülnek – mégpedig terveik szerint már a következő évtized elején – a Holdra. Hogy sikerül-e nekik, majd kiderül. Mindenesetre a szándék és az önbizalom már megvan. És ezeket a kínaiakat komolyan kell venni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2018. július 21., szombat

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról

Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.

Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

2018. július 01., vasárnap

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője
2018. június 02., szombat

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről

A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről
2018. május 06., vasárnap

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

2018. április 15., vasárnap

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről

Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről
2018. április 09., hétfő

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról

Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról
2018. március 25., vasárnap

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel

A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel
2018. március 18., vasárnap

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban

Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban