A nacionalizmus „internacionáléja”

A nacionalizmus „internacionáléja”

A címet a németországi Focus hírmagazin Merkel és a Trump-hatás című cikkéből vettem kölcsön, ahol egy táblázatnak ez a címe, és ahol kilenc olyan vezetőt látni, akik Európa „jobboldali populista” politikusai, és „patrióta tavaszt” hirdetnek.

Hollai Hehs Ottó

2016. december 18., 12:392016. december 18., 12:39

A reprezentatív névsor legelőkelőbb személyisége természetesen Vlagyimir Putyin orosz elnök, aztán következik Recep Tayyip Erdogan török államfő, majd sorban a többiek: a lengyel Jarosław Kaczynski, az osztrák Norbert Hofer, a brit Nigel Farage (Donald Trump amerikai elnök kedvence) és Geert Wilders holland euroszkeptikus, iszlámellenes politikus. No és a németek szélsőjobboldali politikusa, Frauke Petry, a bevándorlásellenes jobboldali Alternatíva Németországért vezetője, valamint a francia Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezetője és elnökjelöltje, akivel úgy ijesztgetik Európát, mint a mi időnkben a gyerekeket a mumussal. És persze ott van a felsorolásban a mi „nagyfőnökünk”, Orbán Viktor miniszterelnök is, aki ugyebár kijelentette: „Trump győzelmével vége a liberális nemdemokráciának”.

Merkel rombuszos jelbeszéde

A német lap szerint Merkel újraválasztásának legnagyobb kihívását a felsorolt politikusok és az őket támogató polgárok jelenthetik. Mint tudjuk, Angela Merkel ez év november 20-án, a német kormányzó párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökségének ülésén bejelentette, hogy negyedszer is elindul a kancellári tisztségért. A Focus úgy fogalmaz, hogy az ismét színre lépő Merkel legutolsó és legfontosabb „küldetésének” tartja az Európában előre masírozó „populisták” lefékezését. „Raute oder Revolte?” – kérdezi a politikai szempontból általában konzervatívnak számító hírmagazin.

Nos a „raute” magyarra fordítva tulajdonképpen rombuszt jelent, és ebben az esetben Merkel kancellár védjegyére utal, amit minden német ismer Merkel asszony beszédeiből, amikor két kezét csípő magasságban maga előtt tartva ujjaival rombuszt formál. A rombuszjelkép a nyugodtságot, kiegyensúlyozottságot szimbolizálja, azt a „nyugi-nyugi” politikát, melyben nincs soha túlzott lelkesedés, de felesleges elkeseredés sem, mert ha erősen kézbe tartjuk őket és logikusan gondolkozunk, a dolgok mennek rendben, a maguk útján. Nos Merkel ügyesen bánt ezzel a „jelbeszéddel”, és politikája, be kell vallani, nagyon imponál a németségnek, így nem kell csodálkozni, ha jövőre komoly eséllyel indul a választásokon. Ugyanakkor a „revolta” a trumpi oldalra jellemző lázadás minden eddigi hamis, álszent politika ellen, melyben egyet mondunk, és egészen másképp cselekszünk.

Kinek lesz igaza, mit hoz a jövő, egyelőre nem lehet tudni. Az a buta szajkózás viszont, amit a neobalosok, de mostanában már a magát konzervatívnak nevező német kereszténydemokraták is hangoztatnak, miszerint meg kell állítani az előretörő jobboldali populizmust, nagyon unalmas. Mert mit akarnak ezek a „populisták”? Először is nem támogatják a globalizációnak azt a szándékát, hogy a nemzetállamok megszűnjenek, és minden politikai döntést Brüsszelben hozzanak meg. A gazdaság irányítása és alakítása a helybeli közösségek lehetőségeinek és igényeinek a figyelembevételével történjen.

Nem tűrik, hogy tisztán üzleti meggondolásból vagy álhumánus „keresztényi szeretetből” idegen kultúrájú tömegeket zúdítsanak Európára, és kultúránkból kigyomlálják a keresztény gyökereket. Európa népei évszázadokon keresztül háborúztak egymás ellen, de végre rájöttek, hogy békében és összefogással könnyebben boldogulnak. De meg akarnak maradni németnek, franciának, szerbnek, románnak és magyarnak, és meg akarják tartani, ami nemzeti és nyelvi különbségeiken felül erősen összetarthatja őket: keresztény kultúrájukat. Ha tehát a nép többsége szeretne, akarna valamit, az már „populizmus” a szó negatív értelmében, és ezt az utat követni hibás, félrevezető?

A populizmus mint szitokszó

Tudni kell, hogy a populizmus kategóriáját az a neoliberális filozófia alkotta, amely a második világháború után Amerikából kiindulva az egész világot meghódítani igyekszik. Minden olyan igyekezet, ami a modern, liberális, multikulturális, nyitott társadalomra támaszkodó globalizációt ellenzi, az veszélyes, és kiérdemli a „populizmus” vádját. Minden igyekezet, ami az átlagpolgár, a kisember érdekeit támogatná, és nem a gazdaság vezető szereplőit, tehát a bankokat, nagy nemzetközi vállalatokat, az veszélyes, azt el kell pusztítani. A tévedés csak ott van, hogy a közösségi érdekek, értékek védelme nemcsak a jobboldalra, de az igazi baloldalra, például az igazi szociáldemokráciára vagy a magát szocialistának nevező politikára is jellemző.

Thürmer Gyula, a magyar szélsőbaloldal vezére például így fogalmaz: „Akik ma nem engedik, hogy magyarul beszéljünk, magyar húst együnk, magyar bort igyunk azok a tőke, a külföldi tőke jármába hajtanak bennünket. Merjünk magyaroknak lenni, csak így lehetünk munkások, dolgozók, emberek.” Ha nem tudnám, hogy ki mondta, akár egy jobbikos politikus felszólalásának is tarthatnám.
De nézzük, hogyan vélekedik a német Baloldali Párt (Die Linke) vezérszónoka, Sahra Wagenknecht, aki Merkel kancellári posztra való visszajelentkezése után keményen bírálta a jelenlegi berlini politikát. Kihangsúlyozta, hogy az egyik oldalon gyarapodnak a német milliomosok (sőt milliárdosok), ugyanakkor a német nyugdíjasok és sokgyermekes családok nagy része szegénységben él. (A statisztika szerint a 81 milliós országban 12 millióan élnek szegénységben).

Támadta Merkelnek a török zsarolással szembeni politikáját, és kihangsúlyozta, hogy Németország soha nem volt ennyire elszigetelt, a német társadalomban egységbontó hangulat uralkodik. Legkeményebb megfogalmazása talán a német külpolitikával kapcsolatos: „Ne támogassanak több háborúzást, és lépjenek ki az amerikai dominanciájú, katonai infrastruktúrájú NATO-ból”. Ezzel azt szeretném itt kihangsúlyozni, hogy a populizmus nem jobboldali vagy baloldali jelenség, hanem egyszerűen olyan politikai valóság, mely általában a fennálló rend ellen tiltakozik, és egyfajta „harmadik útként” elutasítja a vadkapitalizmust, de éppen úgy a már kipróbált, de „félresikerült” szocializmust is.

A merkeli német politika ragaszkodik a status quóhoz, megőrizné azt, amit eddig elért, mind gazdasági, mind társadalmi téren. A németek nem szeretik a változást, ugyanakkor szeretik, ha valaki, egy erős kezű „egyéniség” irányítja őket. A merkeli korszak nem volt eredménytelen, az átlag német „jól érezte” magát, még ha az olló mind nagyobbra is nyílt, és a leggazdagabb és legszegényebb társadalmi rétegek közötti szakadék már feltűnően nagy lett. A védekezés, miszerint ez világjelenség, és nincs mit ellene tenni, nem fedi a valóságot, éppen a „populisták” véleménye, hogy igenis van más út, de ehhez új megoldások, más politikai elképzelések kellenek, a régihez való ragaszkodás, a status quo megtartása megalkuvás és gyávaság. Tehát a populizmust állandóan negatív előjellel támadni butaság, jogtalan, és nem is vezet célhoz. Ha jelenünk politikusai, akárhol a világon – Amerikában, nálunk, az Európai Unióban vagy az oroszoknál, kínaiaknál – azt merik állítani, hogy a világ helyes úton jár, akkor mélységesen hazudnak, és csak saját hatalmukat, pozíciójukat védik.

Migránsok integrálása helyett nacionalisták összefogását!

A Trump-jelenség nem más, mint a jelenlegi világpolitika elutasítása, és egy új út keresése. Gyorsan hozzá kell tenni: nem biztos, hogy éppen az új amerikai elnök lesz sikeres ebben az útkeresésben. A világhírű amerikai közgazdász, Joseph Eugene Stiglitz – aki különben a globalizáció visszásságainak egyik legrangosabb bírálója – úgy véli: Trump támogatottsága azon a széles körű dühön alapul (legalábbis részben), amely a kormányzattal szembeni bizalom elvesztéséből származik. Majd hozzáteszi: szükség van a gazdaság szabályainak átírására, most azonban ezt úgy kell megtenni, hogy az átlagemberek élvezzék ennek hasznát. Trump sikerében a politikai elitből való kiábrándultság volt a legerősebb tényező, amely, mint tudjuk, nem csak az Egyesült Államokra jellemző. Az utóbbi idők gazdasági válságai és a jóléti állam lebontásának következményeként millióknak csökkent az életszínvonaluk, miközben a középosztály eltűnőben, a gazdagok rétege viszont erősen növekedőben van.

Visszatérve a már emlegetett új szövetségre, amit a bírálók gúnyosan, de találóan a „nacionalisták internacionáléjának” neveznek, sajnos meg kell állapítani, hogy ez még nem létezik. De lehet, hogy megvalósul. A magyar miniszterelnök kezdeményezései már kirajzoltak egy olyan tengelyt, amely a V4-eken keresztül és ezekből kilépve elindíthatna egy olyan kezdeményezést, ami az EU-t, ha nem is minden, de legalább a jelenlegi migránsválságból kivezethetné. A lengyel és cseh szándékok ennek az iránynak a támogatói, és ehhez csatlakozhatott volna Ausztria is, ha a Szabadságpárt államfőjelöltje, Norbert Hofer győzedelmeskedik a múltkori elnökválasztáson. Sajnos ez nem sikerült, pedig Hofer már jelezte, hogy Ausztriának a visegrádi országok közt a helye. A V5 megszületése, amire most még várni kell, egy új fejezetet nyithatna Kelet-Európa jövőjét illetően, hiszen az öt országhoz olyan nemzetek is csatlakozhatnak, mint a horvátok, szlovének, akik nem is olyan régen még egy nagy közösségben éltek.

Az első világháború után az Antant-hatalmaknak (Nagy-Britannia és Franciaország) a szovjet diktatúra, és a később kialakult náci birodalom szomszédságában sértetlenül kellett volna hagyniuk a Monarchiát, mint egy erős államszövetséget, és akkor talán másképpen alakul Európa történelme, a kontinens kikerülhette volna a szörnyű második világháborút. Más néven, más, modernebb célokkal egy újonnan létesítendő kelet(-közép)-európai államszövetség Nyugat-Európa egyenlő rangú partnere lehetne. Ebben az értelemben a nacionalisták összefogását illető csúfolódás még sok gondot okozhat a neoliberális, világunkat globalizáló elit számára. Az elképzelés tehát ne legyen utópia, hanem egy gyakorlatilag is elképzelhető út, mely Európa szempontjából sokkal hasznosabb lenne, mint az eurózóna vagy a migránsok integrálása.

A szerző Németországban élő publicista

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2018. július 21., szombat

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról

Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.

Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

2018. július 01., vasárnap

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője
2018. június 02., szombat

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről

A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről
2018. május 06., vasárnap

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

2018. április 15., vasárnap

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről

Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről
2018. április 09., hétfő

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról

Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról
2018. március 25., vasárnap

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel

A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel
2018. március 18., vasárnap

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban

Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.

Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM