Zizou fináléval búcsúzik

Hat évre rá, a németországi világbajnokságon már nem alkalmazzák a „hirtelen halált”, de a visszavonulás küszöbén álló klasszis tizenegyesből lőtt gólja révén a luzitánok ismét lemaradtak a fináléról. „Zizou” találata megint aranyat érhet, hiszen a francia csapat a kieséses körökben megtalálta a régi önmagára kísértetiesen hasonlító formáját, mellyel a jól összerakott, de ezúttal szürke egyéni teljesítményeket nyújtó portugál gárda nem tudott mit kezdeni.
Malouda már az első percben tisztára játszotta magát a tizenhatos előtt, de ez őt is annyira meglepte, hogy mellébombázott. A portugálok célkeresztje pontosabban mérte be a franciák kapuját, ám először Barthez mentett Deco próbálkozásánál, néhány perc múlva pedig Maniche távoli lövése alig szállt fölé. Negyedóra elteltével alábbhagyott a kezdeti lelkesedés: a játékosok alig szabálytalankodtak – mindkét oldalon öten-öten kockáztatták az eltiltást –, a meccs békés mezőnyküzdelemmé alakult, egészen a 32. percig, amikor Henry ütemváltása a tizenhatoson belül végzetes hibára kényszerítette Ricardo Carvalhót, aki estében csak az Arsenal támadójának lábát érte el a labda helyett. A tizenegyespontra helyezett játékszer mögé Zidane állt – a lövés a jobb kapufa felé vette irányát, Ricardo eltalálta a sarkot, sőt ujjheggyel bele is paskolt a labdába, de ez nem volt elég a bravúrhoz.
A második félidőt ennek megfelelően ismét nagy iramban kezdték Luis Felipe Scolari tanítványai, de a franciák jól állták a rohamokat. Pauletának az 53. percben sikerült először becsapnia Thuramot, de hét méterről csupán az oldalhálót találta el. Raymond Domenech cseréi – három offenzív futballistát, Wiltord-t, Govou-t és Sahát küldte pályára – továbbra is elővigyázatosságra késztették az ellenfelet, ami a meccs hajrájára kétségbeesett mezőnyfölénnyé alakult át. Csak az utolsó tíz percben szorult be saját tizenhatosába a francia csapat: Barthez ettől kicsit megilletődött, de a kapuja előtt kiejtett labdát Figo a felső léc fölé fejelte. Ezzel el is fogyott a luzitán tudomány, a franciák nagyobb erőkifejtés nélkül jutottak a döntőbe, míg a portugálok az 1966-os vb után ismét a bronzéremért játszhatnak.
„Játékosaim bebizonyították, hogy tudnak okosan és türelmesen játszani. Egy pillanatig sem lankadt a figyelmük, s a védekezésük egyszerűen tökéletes volt. Az ilyen produkció láttán csak örülni tud az ember” – nyilatkozta a csapatára büszke Raymond Domenech, francia szövetségi kapitány. A győztes gól szerzője, Zinedine Zidane nosztalgiázva gondolt a közeljövőre: „Csodálatos érzés volt 1998-ban felemelni a kupát, most is át szeretnénk ezt élni, s úgy vélem, rendelkezünk azzal a tudással, amely hozzásegíthet minket az újabb sikerhez”. Luis Felipe Scolari beletörődve fogadta el a vesztesek sorsát: „Nem hiszem, hogy jobbak lettek volna a franciák, de el kell fogadnunk a vereséget. Kiegyenlített küzdelem volt, amelyet egy büntető döntött el. Tudomásul kell venni, hogy kis ország vagyunk a futball térképén, és egy ekkorka nemzetnek nagyon nehéz világbajnoki döntőbe jutnia”.

Elődöntő: Portugália–Franciaország 0-1 (0-1). München, 66 ezer néző. Vezette: Larrionda (uruguayi). Gólszerző: Zidane (33. – 11-esből). Portugália: Ricardo – Miguel (Paulo Ferreira, 62.), Ricardo Carvalho, Meira, Nuno Valente – Costinha (Postiga, 74.), Maniche, Deco, Figo, Cristiano Ronaldo – Pauleta (Simao Sabrosa, 68.). Franciaország: Barthez – Sagnol, Thuram, Gallas, Abidal – Vieira, Makelele – Ribery (Govou, 72.), Zidane, Malouda (Wiltord, 69.) – Henry (Saha, 85.).

Szakértőnk: Bicskei Bertalan
Bicskei Bertalan, az Újpest vezetőedzője a franciák fejlettebb versenyzői tulajdonságaival magyarázza menetelésüket: „A vb előtt nem lehetett arra számítani, hogy Zidane-ék hat év kudarc után megtalálják legjobb önmagukat. A Togo elleni meccsen azonban átléptek egy olyan pszichikai határt, mely felszabadította őket. A portugálok latinos fociját jól kiismerte Raymond Domenech, és kigondolt játékát sikerült ismét az ellenfélre erőltetnie. A franciák kellő önbizalommal, eredményességre törekvően, higgadtan használták ki átütőerejüket, igazi versenyzőkként, jól időzítetten reagáltak minden helyzetben. Ha ezt a formát hozzák a döntőben is, nem látom, hogy az olaszok mivel tudnák ellensúlyozni ezt.”