Tombol a stadionépítési láz Magyarországon

A KPMG üzleti tanácsadó cég az európai labdarúgó-arénák fejlesztéséről szóló összehasonlító tanulmányt készített, és e szerint az elmúlt időszakban nyilvánosságra került három magyar stadionépítési elképzelés várható költségei illeszkednek a nemzetközi stadionfejlesztési tendenciákba. A tanácsadó cég megállapításai szerint ugyanis a Real Madridéhoz és a Barcelonáéhoz hasonló hatalmas stadionok építésének ideje lejárt, inkább kisebb méretű, de üzletileg jól hasznosítható stadionok építésére van szükség.

„Ha a Puskás-stadion újjáépítésére a kormány által 2015-ig a költségvetésbe betervezett 35 milliárd forintos (mintegy 114 millió eurós – szerk. megj.) költséget egy ülőhelyre vetítjük, akkor ugyanúgy közel 3000 euró/ülőhely értéket kapunk, mint amennyi az idén szeptemberben átadott új Juventus Aréna esetében. Innentől fogva az a fő kérdés, hogy ezért az összegért cserébe milyen nemzeti stadion épül majd Budapesten, hogyan lesz üzemeltethető, illetve menynyire lesz üzletileg hasznosítható – mondta Kozma Miklós, a KPMG sporttanácsadási szolgáltatások csoportjának menedzsere, hangsúlyozva, hogy a stadionok kapacitását nem egy csúcseseményre, hanem az átlagos nézőszámhoz célszerű közelíteni. – Üzleti szempontból a vezető magyar klubok esetében becsléseink szerint a következő években a 10–15 ezer férőhelyes stadionok építését vállalható kihívásnak, a Ferencváros esetében megfogalmazott 22 ezres stadion ezeken túlmutat.”

Van pénz a Puskásra

A magyar kormány a múlt héten vetett véget Magyarország legnagyobb stadionja, a Puskás-aréna jövőjével kapcsolatos találgatásoknak. Az új stadionhoz, valamint a hozzá kapcsolódó parkolóház tervezéséhez és építéséhez a kormány négy ütemben, 2011–2015 között összesen 43,5 milliárd forintot biztosít, amelyből az előkészítés 500 millió forint, a stadion építési költsége 35 milliárd forint, míg a bontás 5 milliárd forint és a parkolóház költsége 3 milliárd forint. A kialakítandó stadion alkalmas lesz az UEFA versenyrendszerébe tartozó nemzetközi mérkőzések, illetve egyéb jelentős események (koncertek, kiállítások) megrendezésére.

A vendégeket 40 ezer néző befogadására alkalmas lelátó szolgálja, mely szükség esetén 55–60 ezer férőhelyre bővíthető” – derült ki Vígh László, a kiemelt sportlétesítmény-fejlesztésekkel, sportberuházásokkal összefüggő kormányzati feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos pénteki közleményéből, amely szerint a 2015 és 2020 közötti időszakban fejeződik majd be a teljes rehabilitáció, mely magában foglal egy korszerű atlétikai stadiont és kerékpárpályát is.
A munkálatok hátránya, hogy a magyar válogatott kis stadionokban lesz kénytelen megvívni a 2014-es világbajnokság selejtezőinek hazai meccseit: a románok, a hollandok és a törökök elleni találkozókat legtöbb 15 ezer drukker tekintheti majd meg, ha az Újpest stadionjában, Győrben vagy Székesfehérváron rendezik meg a kulcsfontosságú összecsapásokat.

Új stadionra vár a Fradi és a Debreceni VSC

A Ferencváros leendő otthona, az új Albert-stadion építése szintén jövőre kezdődhet meg, és leghamarabb a 2013-as év őszi idényére, optimálisabb esetben 2014 tavaszára készülhet el – jelentette ki hétfőn Fürjes Balázs. A budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: az első lépés, hogy a magyar államnak az Üllői úti ingatlant vissza kell vásárolnia a jelenlegi tulajdonostól, Kevin McCabe-től. Kifejtette, hogy ezt a tárgyalást Kubatov Gábor FTC-elnök és munkatársai már elkezdték, és ő most kapcsolódik be. Fürjes megerősítette, hogy az Üllői úton egy 22 ezres stadion épülhet, de ennek egy olyan jó és korszerű stadionnak kell lennie, amelyre a világ bármely pontján büszkék lennének. „Azt gondolom, 12 milliárdból (mintegy 39 millió euró – szerk. megj.) ezt meg kell tudni valósítani” – jelentette ki a kormánybiztos, aki szerint ugyan nincs sok idejük, ugyanakkor nem maradtak le semmiről, mert még a jövő év elején is lehet megfelelő forrást találni a költségvetésben az új Albert-stadion megépítésére. Fürjes Balázs nagyon reméli, hogy az építkezés már jövőre elkezdődhet.

Az új debreceni futballstadion megépítéséről már tavaly megszületett a döntés, és ahhoz képest, hogy korábban 2012-es átadásról beszéltek, még el sem kezdődtek a munkálatok. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere szerint ugyanakkor 2014 márciusában a legpesszimistább számítások szerint is megnyílhat a 16 500 férőhelyesre tervezett, az elképzelések szerint legtöbb 10 milliárd forintból, azaz mintegy 32 millió euróból felépítendő új aréna a hajdúsági városban.

A romániai példák

A magyarországi stadionlázban sokszor példaként hozzák fel Romániát, hiszen ilyen szempontból itt előbbre járnak: idén több új arénát is átadtak. Bukarestben ősszel avatták a Nemzeti Arénát. Az európai szövetség rangsorában elit kategóriás, 55 ezer férőhelyes stadion – amely jövőre az Európa Liga-döntőnek ad otthont – bő három év alatt, mintegy 234 millió euróból épült meg, úgy, hogy az elején csupán a végső összeg alig több, mint felével számoltak. A budapesti létesítményre eközben összesen 43,5 milliárd forintot, azaz 142 millió eurót szánnak. Kolozsváron szintén idén avattak új arénát: az U otthonául szolgáló, nyolcsávos atlétikai pályával és egy 80 méteres bemelegítősávval is ellátott létesítmény 30 335 néző befogadására alkalmas, az összköltség áfával 44 millió euró volt. A szintén az ősszel átadott ploieşti-i Ilie Oană-stadion 15 ezer férőhelyes, és 17,5 millió euróból építették újjá.