A háztartások 84 százalékát érinti valamilyen formában a labdarúgás, 21 százalékuk képviselője pedig ki is látogat a futballmeccsekre. A sportág népszerűsége miatt a hatalom sohasem hagyhatta figyelmen kívül – fejtette ki dr. Péter László sportszociológus a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával megtartott sportbeszélgetésen.
2015. augusztus 23., 20:372015. augusztus 23., 20:37
Mellette Gazsó István budapesti futballdrukker vett részt a találkozón, amelyen Boros Miklós helyi sportújságíró moderálása mellett elemezték ki a labdarúgás és az állam viszonyát.
A legtöbb szó arról esett, hogy a futball üzletté válása miatt Európában szinte mindenhol lecserélődik a hagyományos szurkolótábor. Mint Péter László kifejtette: ennek elsősorban az az oka, hogy a tulajdonosi réteg abban érdekelt, hogy minél nagyobb bevételre tegyen szert, ezért a klasszikus értelemben vett fanatikus szurkolótáborok helyett fogyasztókat szeretnének a lelátókon látni.
Minderre az üzletből szintén profitáló média is rátromfol azzal, hogy a hagyományos szurkolókat futballhuligánokként mutatja be. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag alig van ma már rendbontás a nézőtéren, a szórványos eseteket a televíziók mégis általános jelenségként mutatják be. Kifejtette: a társadalomnak – morális pánikjában – szüksége van arra, hogy elrettentő példákra hivatkozhasson, erre a szurkolók pedig kiválóan alkalmasak.
Gazsó István ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a focinak alacsony a társadalmi presztízse. Az állam óriási összegeket költ stadionépítésre, amelyek kívülről jól néznek ki, de ezzel szemben az a valóság, hogy az arénákat nem sikerül nézőkkel megtölteni, sőt a jelenlegi nézőszintet sem tudja a magyar bajnokság tartani.
A futballblogger azt is hozzáfűzte, hogy a magyar élvonalbeli bajnokság jelenlegi 12 csapatából hat a kormány csapata. Ezzel főleg az a gond, hogy piaci alapon nem lehet a magyar focit fenntartani, egy esetleges kormányváltás esetén pedig bizonytalan lehet az állami pénzből élő klubok sorsa.
A motiváció legtöbbször hirtelen felindulásból fakad, hosszú távon viszont a fegyelem az, ami fenntartja az állandó fejlődést – vallja Kisjancsi András, aki nemrég korcsoportjában első, összesítésben pedig negyedik helyen végzett egy kerékpárversenyen.
A Nagyváradi VSK vízilabdacsapata nyerte a Román Kupát, miután a szombat esti döntőben 14-9 arányban legyőzte a bukaresti Dinamo együttesét. A nagyváradi pólósok egy héttel ezelőtt elhódították a Szuperkupát is.
Pénteken kezdődik a jégkorong Erste Liga 18. idénye, amelyben már nem vesz részt az osztrák bázisú bajnoksághoz csatlakozó Ferencváros, így szakértők szerint az erdélyi csapatok számítanak esélyesnek.
Magyarország labdarúgó-válogatottja 3-2-re vereséget szenvedett Portugáliától Budapesten a világbajnoki selejtezősorozat keddi játéknapján, az F csoport második fordulójában.
Felavatták kedden a román színekben négyszeres olimpiai bajnok Szabó Katalin szobrát, amelyet Székesfehérváron az Olimpiai Parkban, a helsinki játékokon 16 aranyérmet nyert magyar sportolók emlékét megörökítő alkotás mellett állítottak fel.
A csapatkapitány Szoboszlai Dominik kiegyezne azzal, ha a magyar labdarúgó-válogatott kedden hazai pályán döntetlent érne a portugálok ellen a 2026-os világbajnokság selejtezősorozatában.
Két góllal vezetett, mégis döntetlent játszott Marco Rossi együttese Írország ellen a 2026-os világbajnokság szombat esti selejtezőmérkőzésén. A magyar labdarúgó-válogatott a második félidő nagy részében emberhátrányban játszott.
Marco Rossi szövetségi kapitány szerint nüanszok dönthetik el szombaton a magyar labdarúgó-válogatott írországi rajtját a világbajnoki selejtezősorozatban.
Az erőviszonyokat tekintve talán a legfontosabb mérkőzéssel kezdi meg a 2026-os világbajnokság selejtezősorozatát a magyar labdarúgó-válogatott, amely 1986 után juthat ki ismét a sportág legnagyobb seregszemléjére.
Meglepő nevek vezetik a romániai játékvezetők idei kereseti listáját: egy nem FIFA-kerettag bíró kapta a legtöbb pénzt.
szóljon hozzá!