A háztartások 84 százalékát érinti valamilyen formában a labdarúgás, 21 százalékuk képviselője pedig ki is látogat a futballmeccsekre. A sportág népszerűsége miatt a hatalom sohasem hagyhatta figyelmen kívül – fejtette ki dr. Péter László sportszociológus a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával megtartott sportbeszélgetésen.
2015. augusztus 23., 20:372015. augusztus 23., 20:37
Mellette Gazsó István budapesti futballdrukker vett részt a találkozón, amelyen Boros Miklós helyi sportújságíró moderálása mellett elemezték ki a labdarúgás és az állam viszonyát.
A legtöbb szó arról esett, hogy a futball üzletté válása miatt Európában szinte mindenhol lecserélődik a hagyományos szurkolótábor. Mint Péter László kifejtette: ennek elsősorban az az oka, hogy a tulajdonosi réteg abban érdekelt, hogy minél nagyobb bevételre tegyen szert, ezért a klasszikus értelemben vett fanatikus szurkolótáborok helyett fogyasztókat szeretnének a lelátókon látni.
Minderre az üzletből szintén profitáló média is rátromfol azzal, hogy a hagyományos szurkolókat futballhuligánokként mutatja be. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag alig van ma már rendbontás a nézőtéren, a szórványos eseteket a televíziók mégis általános jelenségként mutatják be. Kifejtette: a társadalomnak – morális pánikjában – szüksége van arra, hogy elrettentő példákra hivatkozhasson, erre a szurkolók pedig kiválóan alkalmasak.
Gazsó István ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a focinak alacsony a társadalmi presztízse. Az állam óriási összegeket költ stadionépítésre, amelyek kívülről jól néznek ki, de ezzel szemben az a valóság, hogy az arénákat nem sikerül nézőkkel megtölteni, sőt a jelenlegi nézőszintet sem tudja a magyar bajnokság tartani.
A futballblogger azt is hozzáfűzte, hogy a magyar élvonalbeli bajnokság jelenlegi 12 csapatából hat a kormány csapata. Ezzel főleg az a gond, hogy piaci alapon nem lehet a magyar focit fenntartani, egy esetleges kormányváltás esetén pedig bizonytalan lehet az állami pénzből élő klubok sorsa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Döntéshozó testületként fogadta el kedden a román képviselőház azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a sör fogyasztását a romániai sportrendezvényeken, a VIP-zónákban pedig még a borfogyasztást is engedélyezi.
Az FK Csíkszereda kérésére módosította a mérkőzések lebonyolítására vonatkozó szabályzatán a Román Labdarúgó-szövetség (FRF).
A legutóbb negyedik marokkói válogatott 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel 3-2-re legyőzte a holland csapatot hétfőn éjjel a labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőbe jutásért rendezett monterreyi mérkőzésén.
Paraguay válogatottja aratta a labdarúgó-világbajnokság eddigi legnagyobb meglepetését. A dél-amerikai együttes 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel 4-3-ra legyőzte a német csapatot hétfőn a nyolcaddöntőbe jutásért rendezett bostoni mérkőzésén.
Az afrikai labdarúgó-válogatottak hangzatos választ adtak a kritikus – főleg európai – hangoknak, amelyek nehezményezték, előbbiek miért kaptak annyi pluszhelyet a 48 fősre bővített idei labdarúgó-világbajnokságon.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) újabb mérkőzésre delegálta a nagykárolyi Kovács Istvánt, aki negyven év után az első romániai futballbíró, aki világbajnokságon vezetett meccset.
Lionel Messi lett a labdarúgó-világbajnokságok történetének legeredményesebb gólszerzője, miután hétfő este megszerezte 17. találatát a torna döntő szakaszában.
Kipipálta élete első világbajnoki mérkőzését Kovács István nagykárolyi labdarúgó-játékvezető: európai idő szerint vasárnap reggel debütált a Tunézia-Japán mérkőzés sípmestereként.
Aranyérmet nyert – ezzel megvédte címét – a Szilágyi Áron, Szatmári András, Rabb Krisztián, Dallos Benedek összeállítású magyar férfi kardcsapat a franciaországi vívó Európa-bajnokságon, Antonyban.
Pályafutása során először kap megbízást vb-mérkőzés vezetésére Kovács István: a nagykárolyi születésű futballbíró a világbajnokságok történetének 1000. meccsén fújhatja a sípot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!