Helyén volt a Barca-szív

A katalánok a hazai 0-0 után a londoni visszavágón Michael Essien 9. percben lőtt bombagóljával hátrányba kerültek a Chelsea-vel szemben, és a 65. perctől Abidal kiállítása miatt egy emberrel kevesebben játszottak, de Iniesta a 93. percben belőtte a továbbjutást jelentő gólt, kiejtve a mérkőzés nagy részében csak a védekezéssel foglalkozó, de így is több veszélyes helyzetet kidolgozó angolokat. Ezzel a Barca meghiúsította a tavalyi döntő megismétlését.

„Talán ha az 5. percben történik ugyanez, akkor a lelátóra lövöm a labdát, de helyén volt a szívem, és az egyetlen megfelelő helyre szállt a labda. Amíg nem hallod meg az utolsó sípszót, addig hinned kell” – emlékezett vissza Iniesta a 16-os vonaláról megeresztett, sorsdöntőnek bizonyuló lövésére. A mérkőzés hősének megmozdulása mellett a norvég Tom Henning Övrebo játékvezető ténykedése is emlékezetes marad: egyrészt megkérdőjelezhető Abidal kiállításának jogossága, a másik oldalon pedig az angolok azt nem tudták megemészteni, hogy a Barca tizenhatosán belüli kezezésgyanús helyzetekkor rendre „továbbot” intett, akárcsak az Iniesta gólja után történtekkor is, amikor Ballack az ezúttal jogosan meg nem ítélt tizenegyes után majdnem a bíró nyakának ugrott.

Csapattársa, Drogba a lefújás után a pálya széli tévékamerába nézve káromkodott egyet, így fejezve ki óriási csalódását. „Ha lenne igazság a fociban, akkor most mi lennénk a fináléban. Az általános vélemény az, hogy megloptak minket” – vélte Guus Hiddink, a Chelsea holland vezetőedzője is. Josep Guardiola, a Barca trénere megértette a rivális haragját: „Nem láttam a tizenegyesgyanús helyzeteket, de elhiszem, hogy ilyen körülmények között nagyon nehéz feldolgozni a kudarcot. Az viszont tény, hogy ezen a meccsen mi voltunk azok, akik megpróbáltunk igazi focit játszani.”