Futballünnep a szegénység szomszédságában – Rajtol vb-felvezető sorozatunk

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) rendezésre vonatkozó – azóta megszüntetett – rotációs rendszere alapján a 2014-es tornára csupán a dél-amerikai földrészről jelentkezhettek országok. A kontinensről végül egyedüliként Brazília adta le pályázatát, így 2007-ben a FIFA hivatalosan is bejelentette, hogy az ötszörös világbajnok lesz az idei torna házigazdája. Brazília 1950 után másodszor rendez labdarúgó-világbajnokságot, Dél-Amerikába pedig az 1978-as argentínai vb után tér vissza a futball csúcseseménye.

A rendezés elnyerésére vonatkozó hivatalos bejelentést követően Sepp Blatter úgy nyilatkozott, lenyűgöző volt a brazilok záróprezentációja, és biztos vagyok benne, hogy tökéletes házigazdák lesznek. A FIFA elnökéhez hasonlóan hurráoptimizmussal fogadta a hírt Ricardo Teixeira, a brazil szövetség vezetője is, kiemelve, hogy már akkor megkezdődtek a szükséges fejlesztések. A sportági vezetők mellett Brazília akkori államfője, Luiz Inácio Lula de Silva pedig ígéretet tett, hogy minden rendben lesz a rendezéssel kapcsolatban.

Késések és távolságok

A politikusok és sportvezetők optimista megnyilvánulásai mellett azonban a rendezés negatív vonatkozásai is hamar hangot kaptak. A brazíliai világbajnokság kapcsán természetesen a költségek volt a legnagyobb támadási felület. Amikor az ország megpályázta az eseményt, arról volt szó, hogy a stadionokat – szám szerint tizenkettőt – százszázalékban magánforrásból építik, illetve újítják fel. Ezt azonban nem sikerült tartani, így végül az egyre növekvő költségek nyolcvan százalékát közpénzből fedezték.

Az előkészületek előrehaladtával hamar nyilvánvalóvá vált, hogy bár az országnak hét év állt rendelkezésére az építkezésekre, a beruházások óriási csúszásban vannak. A nyitómérkőzésnek otthont adó, kifejezetten a tornára épített Sao Paoló-i Corinthians Arénát például 2011-ben kezdték el építeni, ám egy sajnálatos baleset miatt – a leszakadt tetőszerkezet két munkás halálát okozta – meghosszabbodott a munkafolyamat. Ennek következtében – az eredeti 2013 végi átadás helyett – még idén márciusban is kérdéses volt, hogy elkészül-e az egyik elődöntőnek is otthont adó stadion.

Az óriási késések mellett komoly kritikát kapott az is, hogy az igazi futballkultúrával rendelkező tengerparti metropolisok mellett olyan városok kapták meg a rendezési jogot, ahol nemhogy első, de másodosztályú csapat sincs.

A kormány ezt azzal magyarázta, hogy döntésükkel a területi egyenlőtlenségeket szerették volna enyhíteni, mindazonáltal az idegenforgalmat decentralizálni. Ehhez kapcsolódóan kérdések sora merült fel a szinte beláthatatlan távolságok miatt is, amelyet jól tükröz az is, hogy a vb-helyszínek közül Manaus és Cuiaba például más időzónában van, mint a többi stadion. A csoportmérkőzések alatt különböző városokban pályára lépő válogatottak akár több ezer kilométert is meg kell tegyenek a mérkőzések között. Ez a probléma pedig a csapatokat kísérő szurkolókat is érinti.

Csillagászati költségek és korrupció

A világbajnokságra fordított költségek a járulékos beruházásokkal együtt jelen állás szerint 14 milliárd dollárra rúgnak, mellyel az eddigi legköltségesebb lesz a brazíliai torna. Korábban a 2006-os németországi csúcsesemény volt az első ebben a tekintetben, amely hatmilliárd dollárba került. A magas költségek hátterében a korrupció áll, melyről Gil Castelo Branco, a brazíliai kormányzati kiadások átláthatóságáért küzdő Contas Abertas szervezet alapítója így fogalmazott: „Létezik-e világbajnoksággal összefüggő korrupció? Ehhez kétség sem férhet.”

Szavait az Associated Press hírügynökségnek írt cikkeiben elemzésekkel és vizsgálati anyagokkal támasztotta alá. A brazíliavárosi Garrincha Stadion kapcsán – amely a tervezett összeg háromszorosába került – például arra az összefüggésre hívta fel a figyelmet, hogy míg az építkezést végző Andrade Gutierrez nevű cég 2008-ban 73 ezer dollárt fordított politikai szervezetek és kampányok támogatására, az erre a célra szánt kiadásai a következő választási ciklusban ötszázszorosával nőttek, és immár 37 millió dollárral támogatta a döntéshozókat.

A csúszások ellenére előreláthatóan – ha nem is százszászalékosan – a világbajnokság június 12-ei rajtjára elkészülnek a stadionok. A világbajnoksággal kapcsolatos további beruházások – repülőterek korszerűsítése, tömegközlekedés fejlesztése – azonban korántsem biztos, hogy elkészülnek. Utóbbiak lennének pedig azok, amelyek a brazil lakosság hétköznapjaiban is pozitív változást hoznának.

Nemcsak a szegények tüntetnek a vb ellen

A közpénzek felhasználása és a korrupció ellen az előkészületek idején minden nehéz sorsú társadalmi csoport megmozdult Brazíliában: a világbajnokság előtt tanárok, hajléktalanok, őslakosok és a szegények is tüntettek. Több csoport egyenesen ellenezte a vb-t, hiszen szerintük az eseményre fordított közpénzeket egészségügyre, oktatásra, a szegénység felszámolására kellett volna költeni.

A legnagyobb tüntetéssorozat a vb tavalyi főpróbája, a Konföderációs Kupa alatt volt, amikor Brazília nagyvárosaiban összesen több mint egymillió ember vonult az utcákra. Rio de Janeiróban háromszázezren tiltakoztak akkor, a tüntetés pedig erőszakba torkollott, hiszen a tömeget könnygázzal és gumilövedékkel oszlatta szét a rendőrség.

A torna közeledtével ugyan kevesebben vesznek részt a tüntetéseken, a demonstrációk durvasága megmaradt. Néhány nap­pal ezelőtt tradicionális ruhát viselő őslakosok tüntetését kergette szét a rendőrség. A Brazíliavárosba szervezett tiltakozáson azonban nemcsak az őslakosok képviselői vettek részt, de szegények és hajléktalanok is. Egy másik vb-helyszínen, Rio de Janeiróban az elmaradt bérük miatt tüntető tanárok tartották fel az edzésre induló brazil válogatott buszát, míg Sao Paolóban a buszsofőrök sztrájkoltak.

A demonstrációkkal kapcsolatban Pelé, a brazilok háromszoros vb-győztes legendája úgy nyilatkozott, az embereknek akkor kellett volna az utcára vonulniuk, amikor Brazília elnyerte a rendezés jogát. Hozzátette: bár együttérez az emberekkel, a tüntetések elrettenthetik a turistákat: „Ez nagy veszteség volna az országnak” – fogalmazott. Dilma Rousseff brazil államfő az egyik tüntetés után ugyan olcsóbb állami lakásokat ígért, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy fel fognak lépni az erőszakos demonstrációk ellen.