A kiváló vízilabdázó önbizalmáról és jó humoráról is ismert volt
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Életének 85. évében, hosszantartó betegség után elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója. A legendás játékos halálhírét a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete jelentette be szerdán.
2020. június 17., 21:462020. június 17., 21:46
2020. június 17., 22:252020. június 17., 22:25
Az uszodák világában csak Gyurikaként ismert sportember Budapesten, a Józsefvárosban született 1935. június 23-án. Tízévesen vitte le az uszodába édesapja, a Ferencváros ificsapatának edzője. A Fradiban az úszás mellett futballozott és a műugrást is kipróbálta. Az úszásban négyszer nyert magyar bajnokságot, végül mégis a vízilabda mellett kötelezte el magát. Tizenöt évesen került be a zöld-fehérek nagycsapatába, egy évvel később Rajki Béla szövetségi kapitány beválogatta az 1952-es helsinki olimpiára készülő keretbe, mert ő volt a pólósok közül a leggyorsabb, egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást.
Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte világklasszissá. Második aranyérmét az 1956-os melbourne-i olimpián szerezte, ahol a magyar válogatott – többek között – a szovjeteket győzte le a hatos döntőben. Az egy hónappal a forradalom leverése után rendezett mérkőzés „vérfürdőként” vonult be a sportág történetébe: 4-0-s magyar vezetésnél az egyik szovjet játékos Zádor Ervin arcába könyökölt, és az uszoda vízét vörösre festette a vér. Az indulatok a parton is elszabadultak, ezért a bíró a mérkőzést egy perccel előbb lefújta. Kárpáti az 1960-as római olimpián „csak” bronzérmet szerzett, de az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.
A három olimpiai aranyérem mellett háromszoros Európa-bajnok is a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka. Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os montreali olimpián elért elsőségének. Az 1980-as években – több részletben – Ausztráliában, Sydneyben és Melbourne-ben edzősködött.
Kárpáti György volt a pólósok közül a leggyorsabb
Fotó: Olimpia.hu
1980-tól az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője, 1989-1992 között a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), 1996-ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja volt, 1990-ben bekerült a Ferencváros elnökségébe. 1962-ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója lett. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1996-ban Köztársasági Elnök Aranyérmét kapta, 2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 2004-ben MOB-érdemérmet és a Magyar Örökség-díjat, 2005-ben Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöki különdíjat kapott. Melbourne és Budapest díszpolgára. 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának. 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.
Az önbizalmáról és jó humoráról ismert vízilabdázó sportpályafutásának emlékeit Peterdi Pállal közösen több könyvben írta meg: Melbourne-Miami-Margitsziget (1957), Kint vagyok a vízből (1966), Itt állok megfürödve (1981), Medencék, gólok, pofonok (1982), Cini és a többiek (1985), Három testőr Ausztráliában (1988), Mennyei lábtengó (és más hazugságok) (1997), Medencék, gólok, pofonok (Helsinkitől Moszkváig) (2012). A bohém, jó kedélyű sportember kártyaszenvedélye legendás volt, és imádta a lóversenyt.
Az FTC népligeti sportcentrumának sétányán található a mellszobra. 2010-ben, hetvenötödik születésnapján dokumentumfilmet forgattak róla A vízilabda Puskása címmel, valamint később bemutatták a róla készült, Káel Csaba által rendezett dokumentumfilmet Gyurika – Egy pólós vallomásai címmel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) újabb mérkőzésre delegálta a nagykárolyi Kovács Istvánt, aki negyven év után az első romániai futballbíró, aki világbajnokságon vezetett meccset.
Lionel Messi lett a labdarúgó-világbajnokságok történetének legeredményesebb gólszerzője, miután hétfő este megszerezte 17. találatát a torna döntő szakaszában.
Kipipálta élete első világbajnoki mérkőzését Kovács István nagykárolyi labdarúgó-játékvezető: európai idő szerint vasárnap reggel debütált a Tunézia-Japán mérkőzés sípmestereként.
Aranyérmet nyert – ezzel megvédte címét – a Szilágyi Áron, Szatmári András, Rabb Krisztián, Dallos Benedek összeállítású magyar férfi kardcsapat a franciaországi vívó Európa-bajnokságon, Antonyban.
Pályafutása során először kap megbízást vb-mérkőzés vezetésére Kovács István: a nagykárolyi születésű futballbíró a világbajnokságok történetének 1000. meccsén fújhatja a sípot.
A társházigazda Mexikó és a Dél-afrikai Köztársaság csütörtöki mérkőzésével veszi kezdetét a XXIII. labdarúgó-világbajnokság, amelyen az Európa-bajnok Spanyolország és a legutóbb ezüstérmes Franciaország számít a legnagyobb favoritnak.
A szurkolók Szoboszlai Dominikot választották az idény legjobbjának az angol bajnokságban szereplő Liverpool labdarúgócsapatánál.
Szoboszlai Dominik bekerült az angol labdarúgó-bajnokság álomcsapatába, amelyet a szurkolók szavazatai alapján állítottak össze, és a honlapján tett közzé a Premier League.
Megvédte címét a Paris Saint-Germain a labdarúgó Bajnokok Ligája budapesti döntőjében, ugyanis 1–1-es döntetlent és hosszabbítást követően tizenegyesekkel 4–3-ra legyőzte az Arsenalt.
Azonnali hatállyal távozik a Liverpool FC labdarúgócsapatának vezetőedzői posztjáról Arne Slot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!