2009. október 12., 10:522009. október 12., 10:52
A romániai nyilatkozatok többsége viszont kiemeli Müller romániai származását, hangoztatva, hogy a díj itteni gyökerei elismerése is. Daniel Bănulescu író úgy vélekedett, hogy a Svéd Királyi Akadémia ezúttal „másfél Nobel-díjat” adományozott: egyet Németországnak, egy felet pedig Romániának.
Az Adevărul cikke úgy fogalmazott, hogy a németek annak idején királyt adtak Romániának (I. Károlyt), most pedig Románia adott királynőt a németeknek. A lap emlékeztet arra, hogy a kommunista rendszer annak idején a szó szoros értelmében „kiárusította” a romániai németeket, hiszen minden egyes távozóért 7–8 ezer német márkát kért. Ceauşescu nem tudta, hogy egy jövendő Nobel-díjast adott el Németországnak – olvasható a lapban.
Míg a magyarországi és romániai írók és lapok helyeslik Müller díjazását, a nyugati sajtóban ellenpéldák is vannak. Míg a svájci Neue Zürcher Zeitung és az olasz La Repubblica teljesen megérdemeltnek tartja a romániai születésű német írónő kitüntetését, addig a brit The Times gunyorosan Ki az a Herta Müller? címmel közölt kritikát, a francia Le Figaro pedig úgy fogalmazott, hogy az idei díjazott személyének valójában csak a feministák örülhetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok