
Fotó: Nicu Cherciu
Bő két hét múlva kezdődik Kolozsvár, illetve Erdély legnagyobb filmes rendezvénysorozata: a TIFF nemzetközi szemle 17. kiadása új helyszínekkel, különleges vetítésekkel és időutazással jelentkezik.
2018. május 08., 16:122018. május 08., 16:12
2018. május 08., 16:142018. május 08., 16:14
Az elmúlt évek egyik legerősebb román filmes összeállításával, csak saját felelősségre fogyasztandó performanszvetítésekkel, új helyszínekkel és a már megszokott bőséges, szinte átláthatatlan kínálattal várja idén a mozikedvelőket a kolozsvári, 17. alkalommal szervezendő Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).
A seregszemle szervezői keddi sajtótájékoztatójukon számoltak be arról, mi várható a bő két hét múlva, május 25-én kezdődő rendezvénysorozaton, a jelenlevőknek pedig ismét joggal lehetett az az érzésük, hogy
Mihai Chirilov művészeti igazgató már rögtön az elején leszögezte, hogy a TIFF nyitó- és zárófilmje kiválasztásával is eltértek a hagyományoktól. „Az elmúlt években, amióta a Főtéren tartjuk a hivatalos kezdővetítést, a nyitófilmek jellemzően lezserebbek voltak” – fogalmazott Chirilov, ehhez képest idén,
Az izraeli Samuel Maoz rendezte Foxtrot fogadtatása igencsak ellentmondásos volt: miközben a nemzetközi fesztiválokon sorra nyeri a legrangosabb díjakat, sikerült kivívnia az izraeli kormány felháborodását is. Az alkotás kolozsvári vetítésén a rendező is jelen lesz.
A TIFF június 3-ai záróvetítésén ugyanakkor a szokásokkal ellentétben nem új filmet, hanem egy klasszikust, Luc Besson 1988-as, A nagy kékség című alkotását mutatják be. Chirilov úgy fogalmazott:
A művészeti igazgató pozitívumként értékelte, hogy a TIFF versenyszekciójában két román alkotás szerepel: Adina Pintilie Touch Me Not (Ne érints meg) című filmje, amely az idei Berlinálén elnyerte az Arany Medvét, illetve Andrei Creţulescu első, Charleston című nagyjátékfilmje. Az előző években a fesztivál szervezői igencsak fájlalták a román filmek hiányát a versenyszekcióból, amelybe egyébként a rendezők első és második nagyjátékfilmjükkel jelentkezhetnek.
– fogalmazott Chirilov, aki szerint a hazai alkotások egyre inkább eltávolodnak a román újhullám minimalista stílusától. Rámutatott, az új román filmek már nem egy-egy szeletei a való életnek, hanem merész, kockázatot vállaló izgalmas ötvözetek. A művészeti igazgató arra is kitért, biztos benne, hogy a Touch Me Not számos vitát és ellenérzést fog kiváltani, hiszen „ez egy biztonsági öv nélküli film”.
A 17. TIFF-en az egy-egy államra fókuszáló szekcióban két ország kerül előtérbe, „amelyek közül az egyik már nem létezik”: Bulgária és a Szovjetunió. Az utóbbi, meglehetősen szokatlan választás kapcsán Chirilov elmondta: annak nyomán döntöttek úgy, hogy kissé visszatérnek az időben, hogy tavaly Alain Delon TIFF-es jelenlétét óriási érdeklődés övezte.
– magyarázta a fesztiválon vetített filmeket válogató művészeti igazgató. Hozzátette: őket a nosztalgia vezérelte, és remélik, hogy a „grandiózus” alkotásokra a fiatalabb generáció is fogékony lesz.
Miután tavaly a TIFF által első alkalommal „birtokba vett” Urania moziban erotikus filmeket vetítettek, idén is lesz miből válogatniuk az underground, sokszor kétes minőségi értékkel bíró mozik kedvelőinek. A szervezők nem árultak el sokat az új helyszínen, a Ferenc József (Horea) út 33. szám alatt, egy egykori gyárépületben működő H33 elnevezésű közösségi térben helyet kapó minifesztiválról, arra azonban felhívták a figyelmet, hogy
A Chirilov szerint kifejezetten hipszterjellegű H33-ban megkérdőjelezhető értékű, sokszor a nevetségesség határán messze túlmenő, különböző műfajú alkotásokat vetítenek, amelyek „minden bizonnyal elrettentik majd a puritánabb filmkedvelőket”. A helyszíneknél maradva Tudor Giurgiu fesztiváligazgató arról számolt be: idén nem lesznek vetítések a Győzelem (Victoria) mozi fölött található katonai központban, amely felújítás alatt áll, és még mindig nem készült el a tavaly korszerűsítés miatt bezárt Művész (Arta) mozi, amely így sajnos ebben az évben is kimarad a helyszínek közül.
Fanny Ardant francia színész-rendező az idei TIFF legfőbb díszmeghívottja
Fotó: TIFF
Giurgiu azt is bejelentette:
Ugyancsak életműdíjban részesül Széles Anna Nagyváradon született színésznő, Dan Nuţu színművész pedig kiválóságdíjat kap. A fesztiváligazgató sajnálattal közölte, hogy
A 17. TIFF-en két centenáriumot ünnepelnek: egyrészt megemlékeznek a 100 éve született Ingmar Bergman svéd filmrendezőről, ennek jegyében a fesztivál idei reklámfilmje és plakátja is az alkotó, illetve Persona című filmje előtt hajt fejet.
A fesztiválon továbbá megemlékeznek a román centenáriumról is, ennek vonatkozásában felleltározzák a román filmarchívum nem kifejezetten A-listás, de a közönség körében nagy népszerűségnek örvendő alkotásait. A TIFF programja egyelőre nem végleges, a kísérőrendezvényekre viszont már kaphatók jegyek a Tiff.eventbook.ro oldalon.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
szóljon hozzá!