
Fotó: A szerző felvétele
2011. március 25., 09:212011. március 25., 09:21
A Ludium (Játékosság) című tárlaton a Munkácsy-díjas festőművész aprólékosan kidolgozott miniatűröket, komoly műgonddal megalkotott grafikákat, lenyűgöző szürreális festményeket, szoborinstallációkat és használati tárgyakat is megmutat. Sántha Imre Géza művészettörténész, a megnyitó házigazdája szerint az alkotásokat a nagy lendület, a szabadságvágy, az „eloldott kéz”, ugyanakkor a restaurátor precizitása jellemzi. Bogdán László író legutolsó Vinczeffynek ajánlott versét olvasta fel a megnyitón. „Évek óta írom a Vinczeffy László képtár című versciklust, a képzőművész alkotásai nehezen fordíthatók le az értelmezhetőség nyelvére, de a vers rokon forma” – mondta Bogdán.
„A művész egész munkássága olyan, mintha a nézőt tükörterembe vezetné, művészetének fontos eleme az ismétlés, a különböző részek újrajátszása. Vinczeffy László festett székely sorstragédiát, megidézte a virtuális középkor szürreális bornírtságát, képeiben tetten érhető a kimondhatatlan rettegés, a bujkáló rettenet” – tette hozzá Bogdán. Az alkotásokon egyébként gyakran feltűnik az emberen túli világ, polipok, halak harsány és lélegzetelállító színekben. Vargha Mihály szobrász, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója úgy fogalmazott, Vinczeffy László legfontosabb jellemzője, hogy rendületlen erővel és inspirációval dolgozik. „Művészetének egyik kulcsszava a játékosság, az alkotói munka intenzitása nemcsak a képekben, hanem a bennünk rejlő energiában, zabolátlan felszabadultságban és katartikumban is megmutatkozik.
A szürreális formavilág annyira megfoghatatlan, hogy leginkább a költészet és a zene közelítheti meg” – fejtette ki Vargha Mihály. Hozzátette: a 20. századi képzőművészet törekvése, hogy a zenével egyenrangú autonóm egész maradjon, nem az ábrázolt valóságot próbálja lenyomni a néző torkán. „Vinczeffy erőteljes, tragikus kezdeti műveiben és jelenlegi precíz és játékos alkotásaiban árnyalatnyi különbség érhető tetten, éppen az, hogy a művész egy árnyalattal mindig továbblép” – mondta Vargha Mihály. A tárlat április 17-éig tekinthető meg a Gyárfás Jenő Képtárban.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!