
Néhány napra a hét végén ismét megpezsdült az élet Mikházán. A bekecsalji kis falu tizenegyedszerre fogadta a Csűrszínház lelkes és visszajárónak számító közönségét.
2013. június 30., 16:082013. június 30., 16:08
2013. június 30., 16:242013. június 30., 16:24
A kultúra és a természet kedvelőinek volt miből válogatniuk: néprajzi tárlattól képzőművészeti kiállításig, csángó sorstörténetet bemutató egyéni esttől a Mikszáth különös házasságáról szóló Görgey-darabig számos programba belekóstolhattak. Az idei rendezvénysorozat egy picivel népiesebbre sikeredett, mint az eddigi tíz. Ez egyrészt a színtársulatok hiányával magyarázható, mondta el a fesztivál kiötlője és lelke, Szélyes Ferenc. A marosvásárhelyi színművész szerint ez nem is gond, mert a népi elemekkel valamivel több vidékit is sikeült odavonzani. Azonban nem eleget, fűzte hozzá – furcsamód a leginkább éppen a mikháziak idegenkednek az elsősorban marosvásárhelyiek valamint a szovátai és parajdi nyaralók által látogatott programoktól.
„Ez kissé rossz érzés, mert tizenegy évvel ezelőtt, amikor elindítottuk a Csűrszínházat, a szándéknyilatkozatunkban megfogalmaztuk, hogy ezt kimondottan a vidéki nézőkért tesszük. Tudván, hogy a színházak már nem járnak vidékre, eldöntöttük, hogy hiánypótlóként hozzuk ki a kultúrát falura\" – panaszolta Szélyes, hozzátéve, hogy a községbeliek akkor sem tanúsítottak érdeklődést, amikor egy hónappal korábban, szintén a fesztivál keretében egy másik nyárádmenti település, Backamadaras százötven fős küldöttsége vonultatta fel kulturális, népművészeti és gasztronómiai értékeit.
Az idei rendezvény is a falu szülöttje, a csűrszínház névadója és az egykori Székely Népi Együttes kedvcsinálója, Széllyes Sándor körül forgott. Nem csak az emlékházát meg a Reneszánsz Panzióban nyílt fényképkiállítását lehetett látogatni, az idén szervezett színvonalas népdalvetélkedő is a legnagyobb székely tréfamester nevét viselte. Szombaton könyvet mutattak be életútjáról, munkásságáról és agyafúrt mókáiról, amelyeknek hiányát az idősebb közönség a művészegyüttes legigényesebben színpadra állított műsoraiból is érzékeli. A Kriterion Könyvkiadónál megjelent kötet szerzője a Bécsben élő Székely Szabó Zoltán, aki taxisofőrként keresi a kenyerét az osztrák fővárosban. Ez már csak azért is bír jelentőséggel, mert az egyébként színművészi és magyartanári oklevéllel rendelkező íróember egyrészt senki előtt nem szégyelli a megélhetést biztosító foglalkozását, másrészt, amint maga is elmondja, két fuvar között alkot a legjobban.
A Csűrszínházi Napok vasárnap – a délelőtti szentmisével – véget értek, de a 2013-as évad október elejéig eltart. A közönség leghamarább július 25-én látogathat ki újra Mikházára, ahol Móricz Zsigmond Boszorkány című darabjának tekintheti meg a főpróbáját, majd másnap a bemutatóját. Augusztusban és szeptemberben minden hét végére biztosított a kultúrprogram, de közben egy-egy hetes alkotó-, tánc- és fotóművészeti tábort is szerveznek. A Csűrszínház függönye a hagyományos, szeptember végi szüreti bál és az október 5-i nyárádmenti termény és gasztronómiai vásár után gördül le.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
szóljon hozzá!