Néhány napra a hét végén ismét megpezsdült az élet Mikházán. A bekecsalji kis falu tizenegyedszerre fogadta a Csűrszínház lelkes és visszajárónak számító közönségét.
2013. június 30., 16:082013. június 30., 16:08
2013. június 30., 16:242013. június 30., 16:24
A kultúra és a természet kedvelőinek volt miből válogatniuk: néprajzi tárlattól képzőművészeti kiállításig, csángó sorstörténetet bemutató egyéni esttől a Mikszáth különös házasságáról szóló Görgey-darabig számos programba belekóstolhattak. Az idei rendezvénysorozat egy picivel népiesebbre sikeredett, mint az eddigi tíz. Ez egyrészt a színtársulatok hiányával magyarázható, mondta el a fesztivál kiötlője és lelke, Szélyes Ferenc. A marosvásárhelyi színművész szerint ez nem is gond, mert a népi elemekkel valamivel több vidékit is sikeült odavonzani. Azonban nem eleget, fűzte hozzá – furcsamód a leginkább éppen a mikháziak idegenkednek az elsősorban marosvásárhelyiek valamint a szovátai és parajdi nyaralók által látogatott programoktól.
„Ez kissé rossz érzés, mert tizenegy évvel ezelőtt, amikor elindítottuk a Csűrszínházat, a szándéknyilatkozatunkban megfogalmaztuk, hogy ezt kimondottan a vidéki nézőkért tesszük. Tudván, hogy a színházak már nem járnak vidékre, eldöntöttük, hogy hiánypótlóként hozzuk ki a kultúrát falura\" – panaszolta Szélyes, hozzátéve, hogy a községbeliek akkor sem tanúsítottak érdeklődést, amikor egy hónappal korábban, szintén a fesztivál keretében egy másik nyárádmenti település, Backamadaras százötven fős küldöttsége vonultatta fel kulturális, népművészeti és gasztronómiai értékeit.
Az idei rendezvény is a falu szülöttje, a csűrszínház névadója és az egykori Székely Népi Együttes kedvcsinálója, Széllyes Sándor körül forgott. Nem csak az emlékházát meg a Reneszánsz Panzióban nyílt fényképkiállítását lehetett látogatni, az idén szervezett színvonalas népdalvetélkedő is a legnagyobb székely tréfamester nevét viselte. Szombaton könyvet mutattak be életútjáról, munkásságáról és agyafúrt mókáiról, amelyeknek hiányát az idősebb közönség a művészegyüttes legigényesebben színpadra állított műsoraiból is érzékeli. A Kriterion Könyvkiadónál megjelent kötet szerzője a Bécsben élő Székely Szabó Zoltán, aki taxisofőrként keresi a kenyerét az osztrák fővárosban. Ez már csak azért is bír jelentőséggel, mert az egyébként színművészi és magyartanári oklevéllel rendelkező íróember egyrészt senki előtt nem szégyelli a megélhetést biztosító foglalkozását, másrészt, amint maga is elmondja, két fuvar között alkot a legjobban.
A Csűrszínházi Napok vasárnap – a délelőtti szentmisével – véget értek, de a 2013-as évad október elejéig eltart. A közönség leghamarább július 25-én látogathat ki újra Mikházára, ahol Móricz Zsigmond Boszorkány című darabjának tekintheti meg a főpróbáját, majd másnap a bemutatóját. Augusztusban és szeptemberben minden hét végére biztosított a kultúrprogram, de közben egy-egy hetes alkotó-, tánc- és fotóművészeti tábort is szerveznek. A Csűrszínház függönye a hagyományos, szeptember végi szüreti bál és az október 5-i nyárádmenti termény és gasztronómiai vásár után gördül le.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
szóljon hozzá!