Verset, regényt és esszét díjaztak – Három erdélyi magyar szerző kötetét részesítette elismerésben a Román Írószövetség

A díjazandó magyar nyelvű művek odaítélésében illetékes bizottságban Balázs Imre József irodalomtörténész és Karácsonyi Zsolt költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke foglalt helyet, ők terjesztették fel a könyveket az elismerésre. Balázs Imre József megkeresésünkre kifejtette, az írószövetség kincses városbeli fiókja olyan szerzőket díjaz, akik valamilyen módon kolozsvári kötődésűek. Ilyenformán a három fontos műfajt, a prózát, a verset és az esszét fedik le ezekkel az elismerésekkel. A szabály szerint a kötetek mind 2017-ben láttak napvilágot, a díj egyik legfontosabb hozadéka, hogy a közönség figyelmét ráirányítja a kötetekre.

„Ez a díjkiosztás a román íróközösségben Kolozsváron mindig fontos ünnepi eseménynek számít, ilyenkor az írókollégák találkoznak, felolvasnak, méltatják a díjazottakat, akik mondanak egy-két szót magukról” – mondta Balázs Imre József. Kérdésünkre, hogy a díjazás segíthet-e abban, hogy a román olvasóközönséghez is közelebb kerüljenek az erdélyi magyar művek, Balázs Imre azt mondta,

ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy például Király Farkas Sortűz című, az 1989-es forradalomról szóló regényét érdemes és lényeges lenne lefordítani, hogy románul is elolvashassák az olvasók, viszont az, hogy egy könyvet más nyelvre ültessenek át, természetesen számos tényező függvénye.

Az irodalomtörténész azt mondta, Király Farkas regénye a ’89-es események részben aradi és bukaresti történéseire összpontosít, hiszen a szerző a forradalom idején katona volt, így prózájában életszagúan, saját élményanyagból építkezik. Amint a Sétatér Kulturális Egyesület gondozásában megjelent Sortűz ismertetőjében olvasható,

„Általuk mi is átélhetjük mindazt, amit csakis egy kiskatona láthatott, tapasztalhatott. A mentális és fizikai hadviselésben felkészületlen egységeiket a decemberi események kellős közepébe vezényelték, ugyanolyan (ön)fegyelmet várva el tőlük, mint a hivatásosoktól, miközben lábukkal alig értek szilárd talajt: néhány nap alatt felkavarodott és átláthatatlanul zavarossá vált körülöttük a világ, a hadsereg rendjét is kikezdte a bizonytalanság, a félelem. A kisregény főszereplői: egy magyar, egy román, egy szász és egy szerb ifjú különböző egységeknél, más-más helyszínen szolgálnak. Közülük van, aki elesik, másikuk megroppan az átéltek súlya alatt, és van, aki így vagy úgy, de túléli. (...)

– áll az ismertetőben.

Egyed Emese költő, irodalomtörténész Paian című verseskötete a Lector Kiadónál látott napvilágot, amint egy évvel ezelőtt a szerző 60. születésnapján tartott kötetbemutatón elhangzott, ez a versvilág, költői univerzum az 1988-ban megjelent első, Délvidék című kötettől kezdve sajátos hangot képvisel az erdélyi líratermésben.

– méltatta a kötetet Bartha Katalin Ágnes irodalomtörténész.

Demeter Zsuzsa irodalomkritikus a 2014-ben elhunyt Kinde Annamária költészetéről írt monográfiát, a Szandra May a hóhullásban című könyv szintén a marosvásárhelyi Lector Kiadónál jelent meg. „Célja szerint a kötet monográfiának készült, de kizárólag a költészetére fókuszált, a Kinde-verseskötetek együttes olvasatából próbáltam a sokféle Kinde-arc közül kiolvasni és elmondani a saját olvasatomat, azért szerencsésebb afféle olvasónaplónak tekinteni” – mondta el korábban a Krónikának adott interjúban Demeter Zsuzsa.

{K1}