2011. június 21., 08:592011. június 21., 08:59
„Tíz éve, 2001. június 19-én fogadta el az Országgyűlés a kulturálisörökség-védelméről szóló és az úgynevezett státustörvényt, ami jól szimbolizálja, hogy a kulturális örökségvédelem a nemzetpolitika egyik eszköze” – mondta a két jogszabály tízéves jubileuma alkalmából tartott hétfői budapesti sajtótájékoztatón Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a KÖH budai székházában július 2-ig látható, Közös tér – Közös örökség című kiállításról szólva kiemelte azt a fotókon is bemutatott örökségvédelmi munkát, amelynek köszönhetően csaknem 300 határon túli magyar műemlék újulhatott meg. Tőkés László EP-alelnök az elmúlt egy évben elfogadott trianoni emléktörvényről, a kettős állampolgárságról szóló törvényről, valamint az új alkotmányról szólva kifejtette: a három jogszabály korszakos jelentőségű „nemzetpolitikai alappillér”.
Az Európai Parlament képviselője hozzátette: reményei szerint rövidesen helyreáll a leépült határon túli örökségvédelmi munka is. Tőkés László bejelentette: a Schmitt Pál államfőnél tett tavaszi látogatásakor megállapodtak abban, hogy kezdeményezik a Kárpát-medence magyar kulturális örökségéről szóló parlamenti határozattervezet kidolgozását. A munka a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsban meg is kezdődött, majd a KMAT szövegváltozata mellett a KÖH és a közigazgatási tárca is készített egy-egy verziót. „Az Országgyűlés kulturális bizottságát, illetve a kulturális államtitkárt kértük fel a határozattervezet beterjesztésére” – közölte Tőkés, hozzátéve: várakozásai szerint a parlament ősszel fogadhatja el az indítványt. Tőkés szerint a tervezet létrehozna egy magyar nemzeti értéktárat, bevezetné a magyar nemzeti örökség címet, és többek között ösztönözné az anyaországi és határon túli magyar területek közötti turizmus fejlesztését is. Tamási Judit elmondta: előkészületben van a határon túli magyar műemlékvédelmi program újraindítása is.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!