
Fotó: Antal Erika
Sajátos stílusban, egyes szám második személyben írta Vári Attila legújabb regényét, a Mentor Könyvek Kiadó gondozásában megjelent Szomorú holdat, amelyet a marosvásárhelyi Bernády Házban mutattak be a szerző jelenlétében.
2016. október 09., 15:102016. október 09., 15:10
Az erdélyi szászoknak, annak a ma már nem létező közösségnek állít emléket Vári Attila, amely nyolcszáz éven át a maga sajátos törvényei szerint élte az életét, hogy aztán néhány évtized alatt teljesen megszűnjön, felszámolja önmagát. Nem csupán az elhagyatott települések lakóinak az elbeszélése, hanem figyelmeztetés is: az erdélyi magyar falvakra is ez a sors vár, ha nem figyelünk oda.
„A regény alapjául egy újsághír szolgált: az egyik székelyföldi faluban negyven év után találtak rá egy katonaszökevényre, aki szülői házának a padlásán élt évtizedeken keresztül, addig, amíg az anyja gondját viselte. Az anya halálával a férfinek kénytelen volt feladnia magát. Ez a történet elevenedik meg a regényben is: egy erdélyi szász fiú, a második világháború idején német katona, aki megszökik és hazamegy a falujába, ahol már senki sincs, csupán a család magyar cselédje, aki negyven éven át gondját viseli. Mikor cseléd meghal, a volt SS-katona jelentkezik a román rendőrségen, feladja magát” – hangzott el a marosvásárhelyi származású, Magyarországon élő író könyvének bemutatóján.
A regényben egy fiatal budapesti újságíró keresi az erdélyi szász zsákfalut, amelyről kisgyerekkora óta folyamatosan mesél neki a nagyapja. A történetekből kikerekedik nemcsak annak a magyar családnak az élete, amely visszatelepedik a Székelyföldre 1940-ben, de a szász családé és általa az egész szász közösségé is a két egyidős fiatal, a magyar és a szász fiú szoros barátsága révén. Míg a 16 éves magyar fiú leventeképzőbe jár, ugyanannyi idős szász barátját a Hitlerjugendbe sorozzák be. Mindketten kikerülnek a harctérre a háború utolsó napjaiban, majd hadifogságba kerülnek, egymástól alig negyven kilométerre. Nem tudnak egymásról semmit, soha nem találkoznak. De az együtt eltöltött négy év meghatározó az egész életükre.
„Ha valaki útikönyvként szeretné használni könyvemet az erdélyi Szászföld jobb megismeréséhez, ne tegye. Regényem szász faluja soha nem létezett ebben a formában” – olvasta fel regénye első mondatát a szerző, aki Káli Király István, a kötet szerkesztőjének a kérdéseire válaszolva beszélt saját tapasztalatairól, székelyföldi magyar, illetve erdélyi szász falvakban tett útjairól, a szászok és a székelyek történelméről, érdekességekről. „A könyv főhajtás szeretne lenni a szászok kulturális öröksége és anyám előtt, aki gyermekkoromban rengeteget mesélt a szász szokásokról” – összegzett Vári Attila.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!