Ács János a három tenor (José Carreras, Plácido Domingo és Luciano Pavarotti) koncertjeinek állandó karmestereként szerzett világhírnevet
Fotó: Ács János archívuma
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen tart mesterkurzust Ács János világhírű karmester, elismert zongoraművész, a három tenor egykori állandó karmestere. A kiváló művész hamarosan Erdély más településein is közönség elé lép.
2023. március 02., 19:282023. március 02., 19:28
2023. március 02., 19:552023. március 02., 19:55
A pályafutása során Denvertől Tokióig a világ számos egyetemén mesterkurzust tartó Ács János a héten kezdte el tíznapos ingyenes képzését a nagyváradi felsőoktatási intézmény tehetséges fiataljai számára. A neves karmester a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, a mesterkurzusok célja, hogy megmutassa, miként és mennyit kell dolgozni egy mű tökéletes interpretációjáért, milyen erőfeszítésekkel, áldozatokkal teli út vezet a sikerig, a csúcsig – hogy a mester átadja a „mesterfogásokat” tanítványainak.
„A magam részéről abban reménykedem, hogy Nagyváradon találok majd igazi tehetségeket, akikben benne van a nagy művészi teljesítmény ígérete, akiknek segíthetek elindulni az odavezető úton” – fejtette ki Ács János, hozzátéve, arra is nagy várakozással gondol, hogy végre élményeket szerezhet Ady Endre Pece-parti Párizsában, és személyesen is megismerheti az általa nagyon tisztelt Tőkés Lászlót, akire a kelet-európai kommunista rendszerek megdöntésének ikonikus alakjaként tekint.
Átadni a tudást. Ács János a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
Fotó: Villányi Zoltán
Ács János Magyarországon született, Budapesten indult el a zenei pályán, de 1974-ben disszidált, mert származása miatt esélye sem volt a továbbtanulásra. Olaszországban viszont egyszerre három konzervatóriumba is felvették, végül Milánóban telepedett le, énekesnek készült, világhírű karmester, elismert zongoraművész, népszerű oktató, az olasz operajátszás legnagyobb szakértője lett belőle. Karmesterként Genovában debütált 1979-ben, a milánói Scalában, a legnagyobbak mellett tanulta a mesterséget, majd sikerrel lépett fel a világ legismertebb operaházaiban, koncerttermeiben.
Bellini és Puccini valamennyi operáját dirigálta, s a legnagyobb Verdi-műveket, korunk olyan nagy énekeseivel dolgozott együtt, mint Samuel Ramey, Raina Kabaivanska, Giuseppe Giacomini, de a három tenor (José Carreras, Plácido Domingo és Luciano Pavarotti) koncertjeinek állandó karmestereként szerzett világhírnevet. Repertoárján több mint százötven opera és zenekari mű szerepel.
Ács János – akinek Milánóban van az otthona, családja is ott él – a napilapnak adott interjúban elmondta, úgy döntött, a hátralévő éveiben elsősorban a fiatal tehetségek felkutatását, képzését, a pályán való elindulásukat segíti. Ebben az összefüggésben nagy örömmel fogadta el a felkérést, hogy vezesse a debreceni Csokonai Színház Operastúdióját, ahol most fiatal operaművészekkel dolgozik. A cívis város Partium Házával, valamint annak nagyváradi származású vezetőjével, Stanik Istvánnal való megismerkedése megnyitotta előtte annak a lehetőségét, hogy törlessze élete egyik adósságát, és végre megismerje Erdélyt.
A neves karmester a debreceni Csokonai Operastúdió művészeinek társaságában
Fotó: Csokonai Operastúdió
Szakrális zenei koncerteket ajánlottak fel a partiumi egyházi és kulturális intézményvezetőknek, és az első meghívást az Aradi Kamaraszínház igazgatójától, Tapasztó Ernőtől kapták. A Csokonai Operastúdió szólistáival és kórusával március 12-én a nagyböjti időszakhoz illő, Rossini Kis ünnepi miséjét adják elő Aradon, templomi környezetben. „Mindig nagyon vágytam rá, hogy megismerjem Erdély csodálatos tájait, gazdag történelmi és kulturális örökségét, az ott élő, számomra a kitartás példaképeit jelentő embereket. Világszínvonalú előadásokat szeretnék elvinni a nagyobb erdélyi, székelyföldi városokba, de ha hívnak, a legkisebb közösségekhez is elmegyek” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Ács János, akiről azt is érdemes tudni, hogy Rio de Janeiro legendás Maracana stadionjában rendezett koncerten, 140 ezres közönség előtt is dirigált már.
Emellett fennáll a lehetősége, hogy májusban nagyobb erdélyi városokban is találkozzon vele a komoly- és egyházi zenét kedvelő közönség.
Ács János azt vallja, számára sohasem volt fontos, hány ember hallgatja az előadását, hol hangzik el a mű, csak az számított, tökéletes legyen a megszólaltatása. „Az erdélyi előadásokra is ugyanolyan alapossággal, szenvedéllyel és alázattal készülök, mint ahogyan eddig minden fellépésemre készültem. Az erdélyi közönség előtt is arra törekszem majd, hogy létrejöjjön a zene legnagyobb csodája, ahogyan Liszt Ferenc fogalmazott: teremtődjék meg a kapcsolat az Isten és a zenemű szerzője között” – jelentette ki a lapinterjúban a neves művész.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!