Hirdetés

Váradi időutazás Ady Endre „gigászi vadonában”

•  Fotó: Ady Endre Emlékmúzeum

Fotó: Ady Endre Emlékmúzeum

A költő születésének 139. évfordulóján irodalmi, művészettörténeti konferenciát tartottak, és a huszadik század eleji párizsi világot, Ady szellemiségét megidéző tárlatot nyitottak kedden a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban. 

Kiss Judit

2016. november 24., 14:082016. november 24., 14:08

A Müller Salamon egykori cukrászdájának épületében, a „Müllerájban”, Ady egyik kedvenc törzshelyén működő intézmény vezetősége az évforduló alkalmából állította össze a Páris, az én Bakonyom című kiállítást, amelynek látogatói időutazást tehetnek a művészet és a kultúra 20. század eleji fővárosába.

A művészeket vonzó kulturális főváros

Imre Zoltán kultúrantropológus, a múzeum igazgatója a Krónikának elmondta, a tárlat az 1877. november 22-én született költő párizsi éveit, a huszadik század eleji nagyvárost mutatja be korabeli fotókon keresztül, ugyanakkor megtekinthető a Párisban járt az ősz című vers kézirata is. Az eredetileg Itt járt az ősz címmel írt költemény, korabeli kalamáris, sétapálca, esernyő is érzékelteti a három hónapig látogatható tárlaton Párizs őszi hangulatát. Az „Ember-sűrűs, gigászi vadon” nyüzsgő nagyvárosi forgatagát, a kávéházi hangulatot, a női divatot korabeli fotók elevenítik fel. Imre Zoltán elmondta, nagy érdeklődés övezte a keddi tárlatmegnyitót, amelyet Beke László Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész előadásával kötöttek egybe.

„A beszélgetés nemcsak Adyról szólt, hanem választ keresett arra is, hogy mi vonzotta annak idején a művészeket, költőket, festőket, Adyt, József Attilát, a Nyolcakat – a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoportot – a 20. század elején Párizsba. De szó esett a dadaizmusról, és több olyan tényezőről, amely tágabb perspektívába helyezi Ady jelentőségét. Beke László előadásában arra is kitért, hogy miként kapcsolódik össze Constantin Brâncuşi világhírű szobrász, Bölöni György szilágysomlyói születésű író, művészettörténész és Ady Endre párizsi tartózkodása” – fejtette ki Imre Zoltán. Hozzátette, további tárlatokat is terveznek a múzeumban, várhatóan februárban Ady és a nagyváradi színésznők kapcsolatát felelevenítő kiállításnak ad otthont az intézmény.

„Vár a Szajna s elrejt a Bakony”

„Nagyvárad tulajdonképpen olyan hely volt a költő számára, ahol városra, barátokra lelt, ahol újságíróvá vált, megírta második verseskötetét. De még mindig nem az az Ady volt, akivé akkor lett, amikor megismerte Párizst” – mondta el Imre Zoltán abban a tudósításban, amelyet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) készített a tárlatról. Amint a kisfilmben elhangzik, az „ámulások szent városába” Adyt Léda vezette be. A Váradra hazalátogató Brüll Adéllal 1903 nyarán ismerkedett meg a költő. Első párizsi útja alkalmával Léda nemcsak szerelme, múzsája és betegségében is kitartó társa, hanem személyi asszisztense is volt, aki könyveket, napilapokat és verseket fordított a franciául kezdetben alig beszélő költő számára. A szókimondó korabeli francia művészvilág és példaképei, Baudelaire és Verlaine hatására Ady levetette protestáns bátortalanságát.

„A valódi szabadság elve hiányzott Magyarországról abban az időben, és erre rátapintott Ady Endre: szabadon írt, szabadon formálta a véleményét, ami nem tetszett az arisztokráciának, viszont felsorakoztak mögé a művészek” – fejtette ki a múzeumigazgató. 1904 és 1911 között Ady hétszer járt Párizsban. „Megállok lihegve: Páris, Páris, / Ember-sűrűs, gigászi vadon. / Pandur-hada a szájas Dunának / Vághat utánam: / Vár a Szajna s elrejt a Bakony” – írta a Páris, az én Bakonyom című versében 1906-ban. „Bár alkotói hangja Párizsban teljesedett ki, mégsem tudott boldog lenni, pesszimizmusát és letargiáját gyógyíthatatlan betegségének tudata is fokozta, verseiben egyre többször jelent meg a közelgő halál képzete” – mondta a múzeumigazgató az 1919-ben elhunyt költőről.

A nagyváradi múzeum állandó kiállítását alkotó gyűjtemény létrehozása közvetlenül a költő halálát követően megindult az akkor megalakult Ady Társaság tevékenységének köszönhetően. A gyűjteményt 1942-ben vásárolta meg Nagyvárad városának vezetősége. A II. világháború után a gyűjtemény a megyei múzeumba került, majd kiegészülve a zilahi Ady-gyűjteménnyel képezte az 1955-ben megnyitott Ady-emlékmúzeum magvát. Az emlékmúzeum 1955-ben az 1869-ben épített egykori Müller-féle kávézó épületét vette birtokba, ahol napjainkban is látogatható.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 11., szerda

Janovics Jenőről, az „erdélyi Hollywood” megalkotójáról elnevezett díjat hoz létre a TIFF

Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.

Janovics Jenőről, az „erdélyi Hollywood” megalkotójáról elnevezett díjat hoz létre a TIFF
Hirdetés
2026. február 11., szerda

Kallós 100: emlékév keretében tisztelegnek a néprajzkutató életműve előtt

Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.

Kallós 100: emlékév keretében tisztelegnek a néprajzkutató életműve előtt
2026. február 10., kedd

Visszavonta a művészekre vonatkozó vitatott rendeletét a kulturális miniszter, de az ügy még nem zárult le

Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.

Visszavonta a művészekre vonatkozó vitatott rendeletét a kulturális miniszter, de az ügy még nem zárult le
2026. február 10., kedd

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.

Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”

Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.

UNITER: „a kommunizmusban sem volt ekkora a bürokrácia, tiltakozunk a színháziak munkaidejének egységesítése ellen”
2026. február 07., szombat

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron

Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.

Felhívás keringőre – Ötletgazdag színházi produkció Bulgakov halhatatlan művéből Szatmáron
2026. február 06., péntek

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester

Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Elhunyt Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester
Hirdetés
2026. február 04., szerda

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa

Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.

Erdélyi vetítővásznon Berecz András mesés világa
2026. február 02., hétfő

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban

Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.

Születésnapi sorozat, a magyar és román tagozat közös produkciója a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. február 01., vasárnap

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat

A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.

Harsányi Attila: Aradon születtem újjá, innen számítom a színészi pályámat
Hirdetés
Hirdetés