Hirdetés

Váradi időutazás Ady Endre „gigászi vadonában”

•  Fotó: Ady Endre Emlékmúzeum

Fotó: Ady Endre Emlékmúzeum

A költő születésének 139. évfordulóján irodalmi, művészettörténeti konferenciát tartottak, és a huszadik század eleji párizsi világot, Ady szellemiségét megidéző tárlatot nyitottak kedden a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban. 

Kiss Judit

2016. november 24., 14:082016. november 24., 14:08

A Müller Salamon egykori cukrászdájának épületében, a „Müllerájban”, Ady egyik kedvenc törzshelyén működő intézmény vezetősége az évforduló alkalmából állította össze a Páris, az én Bakonyom című kiállítást, amelynek látogatói időutazást tehetnek a művészet és a kultúra 20. század eleji fővárosába.

A művészeket vonzó kulturális főváros

Imre Zoltán kultúrantropológus, a múzeum igazgatója a Krónikának elmondta, a tárlat az 1877. november 22-én született költő párizsi éveit, a huszadik század eleji nagyvárost mutatja be korabeli fotókon keresztül, ugyanakkor megtekinthető a Párisban járt az ősz című vers kézirata is. Az eredetileg Itt járt az ősz címmel írt költemény, korabeli kalamáris, sétapálca, esernyő is érzékelteti a három hónapig látogatható tárlaton Párizs őszi hangulatát. Az „Ember-sűrűs, gigászi vadon” nyüzsgő nagyvárosi forgatagát, a kávéházi hangulatot, a női divatot korabeli fotók elevenítik fel. Imre Zoltán elmondta, nagy érdeklődés övezte a keddi tárlatmegnyitót, amelyet Beke László Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész előadásával kötöttek egybe.

„A beszélgetés nemcsak Adyról szólt, hanem választ keresett arra is, hogy mi vonzotta annak idején a művészeket, költőket, festőket, Adyt, József Attilát, a Nyolcakat – a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoportot – a 20. század elején Párizsba. De szó esett a dadaizmusról, és több olyan tényezőről, amely tágabb perspektívába helyezi Ady jelentőségét. Beke László előadásában arra is kitért, hogy miként kapcsolódik össze Constantin Brâncuşi világhírű szobrász, Bölöni György szilágysomlyói születésű író, művészettörténész és Ady Endre párizsi tartózkodása” – fejtette ki Imre Zoltán. Hozzátette, további tárlatokat is terveznek a múzeumban, várhatóan februárban Ady és a nagyváradi színésznők kapcsolatát felelevenítő kiállításnak ad otthont az intézmény.

„Vár a Szajna s elrejt a Bakony”

„Nagyvárad tulajdonképpen olyan hely volt a költő számára, ahol városra, barátokra lelt, ahol újságíróvá vált, megírta második verseskötetét. De még mindig nem az az Ady volt, akivé akkor lett, amikor megismerte Párizst” – mondta el Imre Zoltán abban a tudósításban, amelyet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) készített a tárlatról. Amint a kisfilmben elhangzik, az „ámulások szent városába” Adyt Léda vezette be. A Váradra hazalátogató Brüll Adéllal 1903 nyarán ismerkedett meg a költő. Első párizsi útja alkalmával Léda nemcsak szerelme, múzsája és betegségében is kitartó társa, hanem személyi asszisztense is volt, aki könyveket, napilapokat és verseket fordított a franciául kezdetben alig beszélő költő számára. A szókimondó korabeli francia művészvilág és példaképei, Baudelaire és Verlaine hatására Ady levetette protestáns bátortalanságát.

„A valódi szabadság elve hiányzott Magyarországról abban az időben, és erre rátapintott Ady Endre: szabadon írt, szabadon formálta a véleményét, ami nem tetszett az arisztokráciának, viszont felsorakoztak mögé a művészek” – fejtette ki a múzeumigazgató. 1904 és 1911 között Ady hétszer járt Párizsban. „Megállok lihegve: Páris, Páris, / Ember-sűrűs, gigászi vadon. / Pandur-hada a szájas Dunának / Vághat utánam: / Vár a Szajna s elrejt a Bakony” – írta a Páris, az én Bakonyom című versében 1906-ban. „Bár alkotói hangja Párizsban teljesedett ki, mégsem tudott boldog lenni, pesszimizmusát és letargiáját gyógyíthatatlan betegségének tudata is fokozta, verseiben egyre többször jelent meg a közelgő halál képzete” – mondta a múzeumigazgató az 1919-ben elhunyt költőről.

A nagyváradi múzeum állandó kiállítását alkotó gyűjtemény létrehozása közvetlenül a költő halálát követően megindult az akkor megalakult Ady Társaság tevékenységének köszönhetően. A gyűjteményt 1942-ben vásárolta meg Nagyvárad városának vezetősége. A II. világháború után a gyűjtemény a megyei múzeumba került, majd kiegészülve a zilahi Ady-gyűjteménnyel képezte az 1955-ben megnyitott Ady-emlékmúzeum magvát. Az emlékmúzeum 1955-ben az 1869-ben épített egykori Müller-féle kávézó épületét vette birtokba, ahol napjainkban is látogatható.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
2025. november 19., szerda

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba

A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba
Hirdetés
Hirdetés