Balás Árpád marosvásárhelyi földrajztanár három kötetet ismertetett: Maros, Hargita, illetve Kovászna megye útikönyveit. Bemutattak továbbá egy Görgényi-havasokról szóló kötetet, valamint Sarány István Toronyiránt Európában című könyvét.
Előbbi hiánypótló írás, hisz társszerzője, Böjthe-Beyer Barna szerint Erdély egyik legvadabb hegységéről igyekszik a lehető legpontosabb leírást adni. A könyvet kalauzként használó túrázók olyan turistaösvényekre bukkanhatnak a leírások alapján, amelyeken a szerzők előtt évtizedek óta nem járt ember.
Az esten Markó Béla korábban már bemutatott könyvét, az Egy irredenta hétköznapjait is ismertették, de a vásárhelyi közönség megismerhette lapunk gyergyószentmiklósi munkatársa, Jánossy Alíz interjúkötetét is, amelyben a szerző a szárhegyi táborba érkező alkotóművészekkel a Krónika Szempont és Kultúra rovata számára készített interjúit gyűjtötte össze.
Szintén a könyvvásár alkalmával mutatták be szombaton a Nemzeti Színház kistermében a Makra Lajos színművészről szóló kötetet, amely a Komp-Press Kiadó gondozásában jelent meg a Prospero Könyvek (színészportrék) című sorozatban.
A temesvári születésű Makra, akit barátai, ismerősei Dzsoninak becéztek, a Temesvári Állami Magyar Színház igazgatója is volt, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál helyezkedett el, 50 évet töltött színpadon. A kötet szerzője a színművész második felesége, Ferencz Éva, valamint Zsehránszky István színikritikus.
A kötetről Marosvásárhelyen a sorozat ötletgazdája, a Makra-kötet szerkesztője, Demény Péter és a Korunk főszerkesztője, Balázs Imre József beszélt. „Azért szeretem a kötetet, mert benne van a kulisszák mögötti ember, aki hol sofőr volt, hol köztársasági elnökkel tárgyalt” – méltatta a könyvet Balázs Imre József.
Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatóhelyettese szerint – aki sokat játszott együtt Makrával – „Dzsonit nagyon hamar megszerette a vásárhelyi közönség, hiszen ismerte őt a temesvári kitűnő előadásokból”. Demény Péter kiemelte, hogy a színművész komolyan vette szerepeit, de az sem elhanyagolható, hogy alakításaiban mindig ott bujkált a lényéből áradó humor is. „Önreflexióval, humorral, iróniával, pelikán módra, saját vérével neveli fel a szerepeket” – fogalmazott.
Zsehránszky István elmondta, hogy a színművész nemrégiben agyvérzésen esett át, de a betegséget legyőzve visszatért az aktív színészek sorába, így a színház iránti szeretete csodát tett az életében.
A kötetből a színésztársak, Kilyén Ilka, valamint Berekméri Katalin olvastak fel. B. Fülöp Erzsébet színművész részletet adott elő egyik közös fellépésükből.
A szombaton zárult könyvvásár idén minden eddiginél nagyobb könyvfelhozatallal várta az érdeklődőket, a romániai magyar kiadók mellett román és magyarországi kiadók is elhozták legfrissebb könyveiket, amelyekből a szervezők három kategóriában választották ki a legszebb könyvet.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.